„Soha nem dőlhetünk hátra elégedetten, amikor fenntartható fejlődésről van szó” (2010.03.23.)

A magyarok az évi majdnem száz liter per fő ásványvíz fogyasztásukkal, világviszonylatban is előkelő helyet foglalnak el – mondta lapunknak adott interjújában Henrik Gotterbarm, a Kékkúti Ásványvíz Zrt. vezérigazgatója. A Nestlé Waters csoporthoz tartozó Kékkúti Ásványvíz Zrt., melynek a Káli-medencében található gyáregysége palackozza a Theodora és a Nestlé Aquarel ásvány- és forrásvizeket, forgalmazza hazánkban a prémium minőségű nemzetközi márkákat, mint például a Perrier, a San Pellegrino vagy az Acqua Panna. A kimagasló minőségű termékek mellett a cég folyamatosan bizonyítja a fenntarthatóság, környezetvédelem és a környezettudatos vállalatirányítás iránti elkötelezettségét is. Munkatársunk Henrik Gotterbarmmal, Salkovszky Lóránt üzemigazgatóval, Cser Szilárd logisztikai és beszerzési igazgatóval, illetve Szabó Balázs HR és vállalati kapcsolatok igazgatóval beszélgetett, akiktől azt is megtudtuk, hogy jövőre várhatóan már majdnem csak fele annyi energiát használnak fel egy palack ásványvíz előállításához, mint öt-hat évvel ezelőtt.

Klímavédelem Bayer módra (2009.12.14.)

Október 17-18-án került sor Németországban a Bayer AG éves nemzetközi sajtótájékoztatójára, melynek témája idén a fenntartható fejlődés volt. Közel 35 ország meghívott újságírói vettek részt az eseményen, hogy hírül adhassák a Bayer 2007-es Klímaprogramjában megfogalmazott hosszú távú célok eddig elért eredményeit. A Bayer Hungária Kft. felkérésének eleget téve, Magyarországot kizárólag a Ma&Holnap folyóirat képviselte, lehetőséget kapva arra, hogy Olvasóinkat első kézből értesíthessük a világ egyik legnagyobb vállalatának törekvéseiről a klímaváltozás lelassítása, a magas minőségű élelmiszer-termelés, a gyógyászati ellátás kiterjesztése vagy a fenntarthatóság területén.

Egységes környezetvédelmi adó az üzemanyagokra: lehet valóság a tervből? (2009.12.14.)

Kívánatos lenne végre hatékonyan fellépni azért, hogy csökkenjen a levegőbe kerülő káros anyagok mennyisége, s ennek egyik eszközéül szánja az üzemanyagok után fizetendő zöld adót az Európai Bizottság. A felvetés nem új, ám egyelőre csak a tervasztalon létezik az elképzelés. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Zrt. ügyvezetője szerint reális akkor lehet, ha legalább legnagyobb „vetélytársait”, az Amerikai Egyesült Államokat és a feltörekvő ázsiai országokat sikerül meggyőznie az Európai Uniónak.
A környezetvédelem nemes szempontja mellett ugyanis erős érv a versenyképesség is.

Bio, miért vagy te bio? (2009.08.25.)

„Amit eszel, azzá leszel” – tartja a mondás. Napjainkban sok szó esik az egészségről, a táplálkozásról, illetve ezek összefüggéséről. Egy dolog biztos: a vegyszerek ártanak az egészségnek.

Globális infokommunikációs szabványok szerepe a hatékony élelmiszer nyomon követésben (2007.09.08.)

A nyomon követés iránti igény talán egyetlenegy más szektorban sem jelenik meg olyan határozottan és direkten, mint az élelmiszerszektorban. Napjainkban, az újabb és újabb világ- és európai szintű élelmiszer-ipari válságok – mint a dioxin-szennyezettség, a marhák szivacsos agyvelőgyulladása (BSE), a sertéspestis, a madárinfluenza vagy a magyar piacot különösképpen megrázó paprikabotrány, átcímkézési esetek – alapvetően rendítették meg a fogyasztók bizalmát a kereskedelmi forgalmazásban kapható élelmiszerekkel szemben. Ennek köszönhetően egyáltalán nem meglepő, ha az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos európai uniós törvénykezés egyre szigorodik.

Azzá leszünk, amit eszünk (2007.09.07.)

Ki ne emlékezne a burgonya csodálatos „védőszerére”, a DDT-re, amelyért 1948-ban Paul Müller még Nobel-díjat kapott, majd amelyről alig két évtizeddel később kiderült, hogy – többek között – erősen rákkeltő hatású. Egyre szélesebb körű tudományos ismereteink és a biotermékek növekvő fogyasztása ellenére, a mai napig is folyamatosan emelkedik a növényvédőszerek felhasználása.

Zöldülő irodák (2010.03.23.)
Fenntarthatósági szempontok az irodaépítészetben

Az épületek energiafogyasztása világszinten és Európában is eléri a 40 százalékot a teljes energiafelhasználáson belül. Ezzel meghaladja a közlekedés energiafelhasználását is, ami azért érdekes, mert ezzel szemben az épületek jelentősége kevésbé tudatosult még. Tekintve, hogy hazánkban is a társadalom egészén belül a munkaképes korú lakosság nagyobb hányada irodákban tölti munkaidejét, az irodaépületek fenntartható építésére és működtetésére különösen oda kell figyelnünk a jövőben, ha jelentős megtakarításokat szeretnénk elérni.

Fenntartható energiamegtakarítás (2010.03.23.)

Több mint egy évtizede olvashatjuk a fenntartható fejlődés fontosságáról szóló cikkeket, tanulmányokat. Ezek egy részében már magának a kifejezésnek a létjogosultságát is megkérdőjelezik. Cikkünkben nem szeretnénk kitérni az egyes elméletek különböző megközelítésére, miszerint fenntartható-e egy fejlődés, avagy sem, hiszen abban mindenki egyetért, hogy jelenlegi energiapazarló életmódunkon változtatni kell, mielőtt ökológiai katasztrófát idézünk elő. A változásokhoz azonban nem elég a szelektív hulladékgyűjtés vagy az energiatakarékos háztartási eszközök használata, bár ezek is fontos lépések, amelyekkel az egyén hozzájárulhat a környezetterhelés csökkentéséhez.

Energetika – Növekvő feszültségek (2009.12.14.)
Innovatív megoldás feszültségcsökkentésre – legalább az áramszolgáltatásban…

Az innováció fogalma kapcsán a legtöbben valami űrtechnikai vagy atomfizikai fejlesztésre, találmányra gondolnak. Holott, néha a legegyszerűbb dolgokon érdemes változtatni ahhoz, hogy jobb eredményt, kedvezőbb hatást vagy éppen jóval kisebb energiafogyasztást érjünk el. Ilyen például az energiahatékonyság fokozása, azaz a rendelkezésre álló energiaforrások korábbinál gazdaságosabb felhasználása.

A környezeti szemlélet hiánya a jövő szakembereinek képzésében (2010.03.23.)

Napjainkban általánosan elfogadott alapvetés, hogy a környezeti nevelés a fenntartható fejlődés felé történő átmenet elsődleges eszköze. E megállapítás tíz esztendeje hivatalosan is megjelenített cél, hiszen az ENSZ Közgyűlése 2000-ben elfogadta az Ezredfordulós Nyilatkozatot és benne a fejlesztés közös világcéljainak rangsorát, melyek megvalósításán – szándékaik szerint – a különböző kormányok, intézmények és nemzetközi szervezetek dolgozni fognak. Elméletileg a munka kétharmadánál kellene tartanunk, hiszen az Ezredfordulós Fejlesztési Célok határideje 2015-ben lejár. A feltételes mód oka azonban az, hogy már most látszik: nehezen elképzelhető a sikeres teljesítés, mivel az eddigi környezeti konferenciák hangzatos eredményei a gyakorlatban sajnos nem minden esetben tükrözik vissza a nagy igyekezetet.

Építsünk jövőt! (2010.03.23.)

A telkünk felső harmadát kitevő kiserdő a szomszédos ingatlanoknál megszakad. Egyik oldalon ház, a másikon pusztaság. A telek melletti főút lecsupaszított dombok tetején álló üres istállók között halad tovább és kőbányába torkollik. Valaha ez volt a Gerecse déli oldala. Ami megmaradt, még mindig szívet melengető.

Majdnem háborús indok: Bős–Nagymaros (2009.12.14.)

A magyar–szlovák viszonyban tapasztalható politikai feszültségek nem csak az elmúlt időszakot jellemezték: érdekütközések már évtizedek óta folyamatosan nyomon követhetőek kapcsolatainkban. Timár Gábor geofizikus, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjének szakmai segítségével megpróbáljuk feltárni a két ország eddigi legnagyobb gazdasági és környezeti konfliktusának hátterét, következményeit.

Avatar, avagy kulturális fúzió a fenntartható Földért (2010.03.23.)

James Cameron Avatar című, nemrég bemutatott filmjének gyakran beszélnek a vizualitásáról, kevesebbet a felszínesnek mondott történetéről, még kevesebbet a mögöttes üzenetéről, és szinte semennyit a benne megjelenített természetközeli, a fenntarthatóságra épülő, természeti őslakos kultúráról. Épp ez utóbbiak miatt pedig ez a film jóval több egyszerű látványosságnál: frissített globális mitológia a ma nyugati embere számára, amiben meglepő hangsúlyeltolódások jelzik a megváltozott üzenetet a nyugati világ saját magáról alkotott képéről és arról, amit saját gyökereinkkel kapcsolatban már rég elfelejtettünk.

Gyógynövények: „drága gyógyszerek” (2010.03.23.)

Az ősi kínai elmélet meghatározza a biológiai évet, mely szerint a tavasz február közepén kezdődik. A tavasz a megújulás időszaka, minden kitárulkozik az energia által, ami a napok felmelegedésével együtt fokozódik. Ilyenkor jobban oda kell figyelnünk immunrendszerünk karbantartására. Fogyasszunk egyre több primőr zöldséget, igyunk gyógyteákat, és használjuk ki a gyógynövények jótékony hatását!

Szeretetteljes Álom hava (2009.12.14.)

Novemberi, decemberi jeles napok, kertünk, teraszunk, növényeink felkészítése az Álom havára, készülődés a szentestére, Jézus Krisztus, az Isten fia születésére. Szeretettel és odafigyeléssel egymás iránt, hogy megerősödjön a hitünk: szeretni és adni a legszebb dolog – nem csak az Álom és a Karácsony havában.

Kiskerti munkák a Magvető havában (2009.10.28.)

Kiskertem kapuján is bekopogott az ősz. Színpompás virágokkal és ragyogó, sokszínű levelekkel teli látvánnyal érkezett. Szeptemberben bőven akadtak olyan ünnepek, amelyekből – a néphagyományt segítségül híva – rengeteg információt „olvashattunk ki” a terméssel és az időjárással kapcsolatosan. Egyed napja (szeptember 1.), őszkezdő nap, Lőrinc napja (szeptember 5.) a termésjóslás, a szőlőérés kezdete, Kisasszony napja (szeptember 8.) pedig arról híres, hogy utána kezdték el az őszi vetést és a fűszerpaprikát szedni.

Karbonpiac 2009: kézzelfogható információk, remény a változáshoz (2009.12.14.)

Sokak szerint nem jó szelek fújják a közeledő, decemberben esedékes koppenhágai ENSZ-klímacsúcs vitorláját. Reméljük, csak eddig a pontig. A pesszimizmus és a kétkedés ugyanis már felülíródni látszik hazai vizeken, melyet a novemberi karbon-konferencia résztvevői bizonyítottak. A megjelentek – mindenféle „zöld forradalmak” hangoztatása helyett – konkrétumoknak adtak teret, sikerrel.

A fenntarthatóság megvalósítható! (2009.12.14.)

A klímaváltozás és a fenntarthatóság gyakorlati megvalósításának témaköre, úgy tűnik, tavaly óta mit sem veszített népszerűségéből. Az Öko-völgy Alapítvány fenntarthatósági konferenciáján több mint kétszer annyian vettek részt, mint a múlt évi hasonló rendezvényen. A közel 420 résztvevő között jelentős számban képviseltették magukat egyetemi, főiskolai hallgatók és oktatóik.

Fenntartható város ma és holnap (2009.10.28.)

Lapunk Eger Város Polgármesteri Hivatalával közösen nagyszabású konferenciát szervezett szeptember 16-án, az egri városháza dísztermében, „A fenntartható város ma és holnap” címmel. Az előadók természetesen a saját szakterületük szempontjából közelítették meg a témát, egy tényt azonban minden felszólaló rögzített: a fenntarthatóság biztosítása a ma élő generációk közös felelőssége, az utánunk jövők érdekében.

Belső környezeti kultúránk és egy kis múzeumpedagógia (2010.03.23.)

A kisgyermekek személyiségének fejlődésében fontos szerep jut annak a környezetnek, ami őket közvetlenül körülveszi, ahol nap mint nap játszanak, együtt vannak társaikkal, új információkat, élményeket szereznek. Többféle környezet van, természeti, épített, de lehet belső és külső környezet. Elengedhetetlen, hogy az óvoda belső tereit úgy alakítsuk ki, hogy ott a gyermekek családias, biztonságos légkörben, koruknak megfelelően tevékenykedjenek.

Összefogással az óvodai környezeti nevelés sikeréért (2009.12.14.)

Ha egy fához hasonlítanánk a gyümölcsöző munkát a környezeti nevelésünkben, akkor szót kell ejteni ennek a mára terebélyesedő fának az ültetőiről, első gondozóiról is. Óvodánk előző vezetőnője, Acsai Gézáné elkötelezett környezeti nevelő, aki nagyon humanista és építő módon gazdagította a zöldprogramok megvalósulását. Tőle kaptunk tavaly tavasszal két jegyet a Green Expóra, ahol szerencsénk volt megismerni a Ma&Holnapot, mint a fenntarthatóság fejlődésével foglalkozó szakfolyóiratot. Ezzel a fogalommal először a Természetes Életmód Alapítvány öko-falujában egy továbbképzésen találkoztam. Ezért figyeltem fel a kiállításon a lapra. A történet meseszerűen folytatódik, hisz nagy dolog, ha egy óvoda lehetőséget kap a bemutatkozásra.

Humanista értékrend az óvodában (2009.10.28.)
Minden élő iránti tisztelet megalapozása

Gyermekeink természetes módon, pozitívan viszonyulnak az állatokhoz. Ezt az érdeklődést, a mély érzelmi kötődést, nyitottságot használjuk arra, hogy játékos tevékenységeken keresztül tudjuk segíteni ismereteik bővítését, pozitív viszonyulásukat – minden élő iránt. Környezeti nevelésünk kiemelt feladata az állatok védelme, ezen belül is a madárvédelem. Célunk megismertetni, megszerettetni, megbecsültetni a gyerekekkel a madarakat, tevékenyen részt venni megóvásukban.