Hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a háromszáz szakember, illetve érdeklõdõ, akik részt vettek a június 13-15. között „Új utakon a hulladékgazdálkodás”címmel megrendezett szakmai konferencián. A Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére, a Szent István Egyetem szervezésében és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szakmai támogatásával – a gödöllõi egyetemen – lebonyolított fórumon hazai és külföldi szakemberek elõadásaiból értesülhettek az érintettek a magyarországi és az európai uniós hulladékgazdálkodás rövid és hosszú távú szándékairól, az ágazat egyes szakterületeinek, illetve mérvadó cégeinek eredményeirõl, terveirõl.
Illés Zoltán
Környezetvédelmi szemléletformálás
A konferencia nagy értéke – mind a jogalkotói, mind a jogalkalmazói oldalt tekintve –, hogy első alkalommal találkozhattak egy nyilvános fórumon az ágazat szereplői azóta, hogy ez év januárjától gyökeresen megváltoztak a magyarországi hulladékgazdálkodás irányításának szempontjai.

A környezetvédelem – ezen belül a hulladékgazdálkodás – egészét érintő plenáris előadásokat követően, az egyes szakterületek a szekcióüléseken még részletesebb információkhoz juthattak, hiszen a lakossági szelektív hulladékgyűjtés helyzetéről és lehetőségeiről éppúgy látványos előadásban számoltak be a szakterület képviselői, mint a hulladékstátus megszűnésének módjairól, vagy a roncsautó-kérdés, valamint a veszélyeshulladék-kezelés gondjairól, megoldási lehetőségeiről.

Hangsúlyos téma volt a lakosság körében végezhető környezetvédelmi szemléletformálás, ami az OHÜ-nek is az alapfeladatai közé tartozik, ám – a korábbiakkal szemben – mindezt összehangoltan, a tudatformáló kampányok egymásra épülésével, lehetőleg a teljes magyarországi lakosságra kiterjesztve készül megvalósítani. Minden előadásra jellemző volt, hogy nemcsak az adott szakterület állapotáról adtak "helyzetjelentést" az előadók, hanem a fejlődési és fejlesztési lehetőségekről is beszámoltak. Ezzel maguknak, illetve cégüknek éppúgy perspektívát adtak, mint a hulladékgazdálkodási ágazatnak.

"A maradék maradékának maradéka"
Illés Zoltán a jogalkotói szándékokról és a jogszabályi tervekről is beszélt előadásában. A környezetügyért felelős államtitkár alapvetőnek tartja "A maradék maradékának maradéka" égethetőségét, a lerakás elvét és az ehhez kapcsolódó hulladékkezelési gyakorlatot. Szerinte egyértelmű a cél és a feladat: a saját területén mindenkit arra kell ösztönözni, hogy minél nagyobb arányban gyűjtse szelektíven a hulladékot. Azaz mindannyiunknak arra kell törekednünk, hogy a felgyülemlett hulladékból a lehető legkevesebb, valóban használhatatlan anyag kerüljön csak a lerakókba. Ez "A maradék maradékának maradékából" elve és gyakorlata.

Ezt a már hatályban lévő termékdíj-törvény igyekszik a szabályozással is támogatni, amelyhez újabb erősítést jelent majd a várhatóan a parlament őszi ülésén elfogadásra kerülő hulladékokról szóló törvény. További "javulást" hozhat a betétdíjról szóló átfogó rendelkezés, melynek előkészítése most zajlik. Előadásában Illés Zoltán megerősítette, 2013. január elsejétől hulladékgazdálkodási területen közszolgáltatást csak olyan cég végezhet, amely többségi állami és/vagy önkormányzati tulajdonban van. Ez megfelel annak a jogalkotói koncepciónak, hogy a magyarországi hulladékgazdálkodás – valamennyi érintett számára – átlátható, nyomon követhető, ellenőrizhető és számon kérhető legyen.

Hulladéklerakási díj: fokozatosság
Jó hírnek minősíthető az az államtitkári bejelentés, amely szerint a jövő évtől esedékes hulladéklerakási járulék összege az első évben fele lesz az eredetileg javasoltnak, és fokozatosan éri el a jelenleg tervezett maximumot. Ez azt jelenti, hogy jövőre tonnánként háromezer forint, majd – évenként további háromezerrel növelve – 2016-tól lesz 12 ezer forint/tonna a hulladéklerakási díj, ami még mindig jóval kevesebb a környező országokban fizetendő összegnél. Ezzel a fokozatosság elve érvényesül, és nagyobb valószínűséggel elkerülhető az illegálisan lerakott hulladékmennyiség hirtelen nagyarányú növekedése, ugyanakkor a lakosságot sem terheli meg azonnal a rájuk áthárított lerakási díj.

Kinyilatkoztatás helyett vitaalap
Vámosi OszkárVámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője a gödöllői konferencia nagy értékének tartja, hogy nem kinyilatkoztatásokként hangoztak el a központi előadások, hanem vitaalapot jelentettek, s a felvetett problémákról, a tervekről és az igényekről a szekcióüléseken éppúgy lehetett beszélni, véleményt cserélni, mint a konferencia szüneteiben. A hazai, valamint a belga és német szakemberek előadásai alapján egyértelművé vált: a hulladékgazdálkodásban egyre fontosabb az innováció. Hiszen időről időre olyan megoldásokat kell találni, amelyek egyszerre felelnek meg a korszerű gyűjtési és hasznosítási rendszereknek, a környezet- és természetvédelmi elvárásoknak, és a hosszú távú tervezéssel képesek a környezeti eredmények maximalizálására.

Az OHÜ is partner
Egyfajta mérföldkőnek is tekinthető a gödöllői konferencia. A megjelentek egyrészt "első kézből" ismerhették meg a megújuló magyarországi hulladékgazdálkodási piacszabályozás eddigi tapasztalatait, a kormányzati stratégia, illetve az újabb rendeletek előkészítésének aktuális szakaszát, várható hatálybalépését és a szabályozások módosításainak részleteit, amely lehetőséget teremt az azokra való reflektálásra és felkészülésre is.

Másrészt a szakmai fórumon elhangzott tájékoztatók, információk jó támpontot jelentenek arra, hogy a termékdíjköteles termékekből képződő hulladékok gyűjtésével, hasznosításával foglalkozó szervezetek, cégek megalapozottabban, kiszámíthatóbban tervezhessék meg a tevékenységüket, működésüket. A minél eredményesebb megvalósításhoz nem csak a jogszabályi keretek adottak, partnerként az OHÜ is hozzájárul a sikerekhez, ezt a konferencián egyértelművé tette Vámosi Oszkár.