Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Ember és természet

„Zöld” életforma: a követendő minta

Góth Korinna, 2012.08.07.
Érzelmeink, gondolkodásmódunk, viselkedésünk folyamatos kölcsönhatásban van környezetünkkel. Az ember és környezete oda-vissza hatnak egymásra: az ember a viselkedésével, tevékenységeivel alakítja saját környezetét, az pedig társadalmi és tárgyi feltételeivel befolyásolja az egyes emberek viselkedését. Egyfelõl határokat szab cselekvési lehetõségeinek, korlátokat állít az inadekvát viselkedési formák megnyilvánulásaival szemben. Másfelõl azonban ezeknek a társadalmi konszenzuson alapuló viselkedési szabályoknak az összessége egyben kijelöli az elfogadott, sõt támogatott cselekvési formák és tevékenységek területét.
Az utóbbi években örvendetes módon a növekvő társadalmi támogatottság mellett a médiában is egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatos viselkedés, a fenntartható fejlődés támogatása.

Praktikus, a téma gyakorlati oldaláról közelítő, ökológiai témájú cikkeket olvashatunk egyes "zöld" szemléletű magazinokban, és egyre több olyan műsort láthatunk a TV-csatornákon, melyek – néha akár észrevétlenül, "mindössze" a jó példák sorát életszerűen és vonzó alternatívaként bemutatva – segítenek elültetni a környezettudatos gondolkodásmód magvát a nézőkben és az olvasókban.

Tekintsük át néhány hétköznapi helyzeten keresztül, hogy mik is azok a személyiség- és viselkedésformáló tényezők, amelyekkel életünk különböző területein találkozva mi is megtapasztalhatjuk a "zöld" életforma
pozitív hatásait!

Tárgyi környezet: színek, formák, anyagok
Az utcákat járva valószínűleg a legtöbben megcsodáltunk már egy-egy nagyszerű épületet, amely olyan érzést keltett, mintha szó szerint a "földből nőtt volna ki", annyira szerves részét alkotta az őt körülvevő természeti környezetnek. Ennek az építészeti stílusnak a képviselői közül valószínűleg ismerősen cseng számunkra Makovecz Imre, Antoni Gaudí vagy Friedensreich Hundertwasser neve. Az általuk tervezett épületeket látva, különleges hangulatukat megtapasztalva, átélhetővé válik az ember alkotta tárgyak és a természet maximális összhangja.

A hozzájuk hasonló, úgynevezett organikus szemlélettel megépített épületekben lakó, dolgozó, tanuló emberek mindennap megtapasztalhatják ezt az egységélményt. Más típusú épületeknél is adódik azonban lehetőség az ökológiai szemlélet érvényesítésére: a belső terek kialakításánál döntően természetes anyagokat felhasználó, a természetes fényviszonyokat, szellőztetési és fűtési megoldásokat előtérbe helyező kivitelezés és az ökologikus lakberendezés közelebb hozza a természetet mindazokhoz, akik ilyen környezetben töltik napjaik nagy részét.

Természetszeretet, természettisztelet
Nemcsak az épületek külső-belső kialakítása, hanem azok kertje (lakások esetében terasza vagy akár ablakpárkánya) is jó lehetőséget teremt a természet szépségeinek és értékeinek felismerésére és gondozására.

Ugye, mennyivel jobban esik egy szépen ápolt kertben körbesétálni, mint egy elhanyagolt, szemetes udvaron átgyalogolni? Az esztétikai élményen túl a szomszédok elismerő tekintete is komoly motivációt jelenthet számunkra növényeink – és esetleg háziállataink – gondozása szempontjából: gondoljunk csak a holland családi házak jellegzetes, mindössze zsebkendőnyi területű, de rengeteg szellemes ötletet felvonultató, gyönyörűen ápolt kertjeire! Motiváló környezetben valószínűleg mi magunk is törekedni fogunk arra, hogy kertünk (teraszunk, ablakpárkányunk) méltó társa legyen a lakókörnyezetünkben található többi hasonló kertnek.

A kertészkedés pedig nem csak munkánk szemrevaló eredménye miatt jelent majd számunkra örömforrást. A növényekkel (és állatokkal) való foglalatosság önmagában is flow-élményt nyújthat; megnyugtat és kikapcsol, miközben intenzíven átéljük a természettel való egység élményét.

Tudatosság, tudatos figyelem
Az ökologikus gondolkodásmód nagyfokú tudatosságot jelent. Aki szem előtt tartja környezetének megóvását, egyúttal folyamatosan és automatikusan értékeli saját tevékenységeit, és aszerint hajtja – vagy nem hajtja – őket végre, hogy az megfelel-e az általa képviselt értékrendnek, vagy sem. Tudatos figyelemre van szükség ahhoz, hogy észrevegyük a kertünk sarkában megbújó parlagfüvet, a csöpögve hagyott csapot, az égve felejtett villanyt. A környezettudatos gondolkodás formálásában kiemelt szerepe van a médiának, továbbá nagyon sokat segít, ha környezetünkben a gyakorlatban is megvalósuló pozitív példákat látunk.

Takarékosság
A környezettudatos életforma egyik legfontosabb ismérve a takarékosság. Az ökologikus szemlélettel először találkozó ember számára a természettel való harmonikus együttélés mellett ez a mindennapokban leginkább szembetűnő életformabeli jellegzetesség. A hétköznapok legváltozatosabb területein megvalósítható, gyors és látványos megtakarításokat eredményező, tudatos takarékosság lehet a legvonzóbb tulajdonság a környezettudatos gondolkodásmóddal ismerkedő ember számára.

Tervezhetőség, tervezés, szervezés
A mindennapi tevékenységek tudatos figyelemmel kísérése, a takarékosságra való törekvés, valamint az ezek alapján szükségesnek tartott változtatások bevezetése alapos tervezést és szervezést igényel. A tervezhetőség ugyanakkor megkönnyíti számunkra a munkavégzést: a folyamatok áttekintésével és helyes szervezéssel felismerhetjük és kiiktathatjuk a felesleges, időrabló tevékenységeket. Mindennek eredményeképp nagyobb hangsúlyt kaphatnak a számunkra fontos, de gyakran háttérbe szoruló elfoglaltságok – például az együttlét családunkkal vagy barátainkkal, a feltöltődést szolgáló, kellemes időtöltések.

Rendszeresség, rendszeretet
A tudatosság, a takarékosság és a tervezés mellett – azok egyenes következményeként – általában jól felépített rend és átgondolt rendszeresség tapasztalható az ökologikus szemléletet képviselő társadalmi-gazdasági egységek működésében; legyen az akár egy kisebb családi háztartás vagy egy nagyobb intézmény (például óvoda/iskola vagy munkahely). A jól működő rendszer nagymértékben megkönnyíti a mindennapi életben adódó, különböző, ám gyakran előforduló feladatok rutinszerű megoldását; segítségével jelentős időt és energiát takaríthatunk meg.

Felelősség
A fenntartható fejlődést szem előtt tartó, ökologikus gondolkodásmód meghatározó alapja a társadalmi és gazdasági környezetünk iránt érzett felelősség. A környezetünkben szerzett pozitív tapasztalatok, valamint a hiteles egyének által képviselt, általunk követendőnek ítélt viselkedésminták hatására bennünk megerősödő felelősségérzet a legfontosabb motiváció arra, hogy mi is elinduljunk a környezettudatos, "zöld" életforma irányába.

Átalakul a személyiségünk
Amennyiben munkahelyünk, otthoni lakókörnyezetünk vagy gyermekünk iskolája ökologikus szemléletet képvisel, ezekkel nap mint nap találkozva, mi sem vonhatjuk ki magunkat annak ránk gyakorolt hatásai alól. Az ökologikus gondolkodás elemei jó eséllyel előbb-utóbb "átszivárognak" a magánszféránkba. Először talán csak azt vesszük észre magunkon, hogy másképp kezdjük látni a környezetünket: zavarni kezd az utcán heverő szemét, a feleslegesen nagy mennyiségű csomagolóanyag.

Idővel azután észrevesszük és átértékeljük a környezetünkben élő emberek jellemző viselkedésformáit. Érdeklődéssel hallgatjuk kollégánk takarékossági ötleteit, elismeréssel nézzük szomszédunk szépen ápolt kertjét, rosszallóan gondolunk az autóból cigarettacsikket vagy zsebkendőt kidobó autósra, miközben egyre nagyobb rokonszenvvel gondolunk például az utcaseprőkre és mindazokra, akik gondosan és felelősségteljesen bánnak környezetükkel. Végül pedig – ha mindez valóban pozitívan hatott ránk – idővel mi is átveszünk olyan viselkedésformákat, amelyeket bele tudunk illeszteni a mindennapjainkba.

Leoltjuk a feleslegesen égő villanyt, szelektíven gyűjtjük a szemetet, nem vásárolunk agyoncsomagolt, agyontartósított, messziről ideszállított élelmiszert akkor, amikor választhatunk csomagolás nélküli, helyben megtermelt friss árut is. Így válik a pozitív minta – amivel azonosulni tudunk – szinte észrevétlenül saját meggyőződésünkké. Mindeközben személyiségünk is átalakul: az egyre újabb, pozitív elemekkel bővülő, (környezet)tudatosabbá váló viselkedésünk mellett olyan jellemvonásaink erősödnek meg, melyek egyértelműen gazdagítják a személyiségünket.

A környezetünkre irányuló tudatos figyelmünk révén felismerjük és átéljük, hogy magunk is szerves részét alkotjuk a természetnek. Nem uralkodunk rajta, hanem partnerek vagyunk. A környezet védelme, értékeinek megóvása, erőforrásainak mértékletes felhasználása, az elfogyasztott energia lehetőség szerinti visszatermelése közös érdekünk, hiszen így tudjuk biztosítani önmagunk számára is a hosszú távon fenntartható fejlődést és jólétet.

Identitásunk fejlődik
A környezettudatos gondolkodással való azonosulás révén új értékeket építünk be személyiségünkbe, s ezek az értékek viselkedésünket is átformálják. Énképünk – önmagunkról alkotott ismereteink összessége – pozitív változáson megy keresztül; közelebb kerül a bennünk élő s mindig további fejlődésre ösztönző ideális énképhez. Tetteink szűkebb és tágabb környezetünkre gyakorolt hasznosságának tudata növeli önbizalmunkat, kiegyensúlyozottabbá és harmonikusabbá teszi lelki működésünket.

Mindemellett nagymértékben megerősödik a társadalmi és gazdasági környezetünk iránt érzett felelősségtudatunk. Ez nemcsak azt jelenti, hogy felismerjük saját szerepünket önmagunk és környezetünk hosszú távú jólétének alakításában, hanem ezen túlmenően vállaljuk tetteink mindenkori következményeit, legyenek azok pozitívak vagy negatívak.

Közösségben, utódainkért
Ezekkel párhuzamosan felismerjük azt is, hogy az ökologikus szemléletet képviselő, fenntartható fejlődést és jólétet célzó életformát csak társadalmi környezetünkkel szorosan együttműködve tudjuk hatékonyan megvalósítani. Az egyéni célok kitűzése és megvalósítása mellett jelentős eredményeket, az egész társadalomra pozitív hatást gyakorló változásokat úgy érhetünk el, ha csatlakozunk olyan kisebb-nagyobb közösségekhez, amelyek szintén a miénkkel megegyező értékrendet és célokat képviselnek.

Az együttműködés, egymás kölcsönös segítése elméletben és gyakorlatban a jól működő, fejlett jóléti társadalmak alapja. A fenntartható fejlődés jegyében gyakorolt önzetlen, altruisztikus viselkedés egyben a legmagasabb szintű erkölcsi megnyilvánulási formák egyike. Ennek értelmében utódaink, az eljövendő generációk jóléte érdekében mondunk le feleslegesen túlzó mértékű fogyasztásunk egy részéről – úgy, hogy mindezzel mi magunk is nyerünk: annak biztos tudatát, hogy a lehető legjobbat tettük mindannyiunkért.

Góth Korinna
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés