Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Vallás

Első ökogyülekezeti konferencia Magyarországon

Szalay László Pál, 2012.08.07.
„Megvalljuk, Istenünk, hogy nem ismertük fel mindig helyünket a teremtésben, mivel az embert arra teremtetted, hogy testvérként éljünk egymással és a Földdel. Segíts nekünk, hogy a megújulás és a helyreállítás eszközei lehessünk, ne pedig a pusztulásé. Megvalljuk félelmeinket, ellentmondásainkat és gyengeségünket abban, hogy válaszoljunk hívásodra” – hangzott a könyörgés 2004-ben Londonban, és hasonló módon szólalt meg Budapesten 2012. április 28-án, az elsõ ökogyülekezeti konferencia megnyitóján. A Szentlélek vezetését kérte Kodácsy Tamás, a program vezetõje, hogy a kétségek eloszoljanak, a labirintusok engedjenek, és a járatlan utak ösvényekké szelídüljenek.
Az Ég hajlata
Az idén januárban alakult ökogyülekezeti tanács azért hirdette meg az Ég hajlata elnevezésű konferenciát, hogy a Magyar Református Egyház életében és gondolkodásában határozott módon jelenjen meg a teremtett világért érzett felelősség. Az Ég hajlata kifejezés szójátékával összekapcsolja az ember környezetkárosító hatására megváltozott éghajlatot és Isten megmentő szeretetéből következő aláhajlást.

Hogy mennyire sürgető problémával állunk szemben, mi sem mutatja jobban, mint az 1975-ben Nairobiban, az Egyházak Világtanácsa Nagygyűlésen megfogalmazottak: "A világ a végére ért egy diadalmas kornak a technika és a tudomány felhasználásában és fejlesztésében. Eljött az idő, hogy megkülönböztetéssel éljünk azon technikák javára, melyek kivitelükben egyszerűek és fenntarthatóak, melyek összhatása kisebb a környezetükre, és a helyi alapanyagokon, kultúrán alapulnak." Nem egy újabb állásfoglalás vagy deklaráció megfogalmazása volt a cél, hanem az ökogyülekezeti program szakmaközi alapvetése.

Továbbá a skót egyház példáján keresztül egy cselekvési terv bemutatása, ami hazai körülmények között segíti a teremtésvédelem iránt elkötelezett hitéleti közösségeket. A konferencia előadásai ismertették a negatív környezeti változások okait, és rámutattak a keresztyén ember felelősségére. Komoly hangsúlyt kaptak a nap folyamán az előterjesztésekkel kapcsolatos kérdések és fórumbeszélgetések. Ekkor volt lehetőség a feloldásra váró dilemmák kifejtésére, valamint a közös tudás által való gazdagodásra.

A csepp, ami hiányozna
Az első előadást Kodácsy-Simon Eszter evangélikus teológus tartotta, amiben kimutatta a keresztyénség kettős érintettségét a klímaváltozás terén. Egyrészt beszélt azokról a kritikákról, vádakról, amelyek a keresztyénséget teszik felelőssé az ökológiai krízisért. Többek között vázolta Lynn White, Carl Amery és Reinhard Maurer ez irányú nézeteit. Szerintük a technika robbanásszerű fejlődése, a túlzott ég felé figyelés és végváradalom következtében állt elő ez a tarthatatlan helyzet, és mindez a Krisztuskövetők számlájára írható. Különösen is fájó Lynn White kritikája, aki nem kibicként beszél bele a dolgokba.

Lynn hitét gyakorló ember volt, édesapja pedig a keresztyén etika professzora. 1975-ben a San Franciscó-i Teológia évnyitóján a hit és a természet kapcsolatáról a következőket mondta: "A természet szemlélése a keresztyén életvitel elengedhetetlen részét képezi, egyrészt, mert a természeti szemlélődés maga is imádság, másrészt, mert általa megtanulhatjuk, hogyan dicsérik Istent a maguk módján élőlénytársaink."

Az érintettség másik oka a Szentírásból, Isten kinyilatkoztatásából adódik. A zöld teológia nem valamiféle új tanítás, csupán korunk égető kérdéseire ad a kijelentés alapján választ. Ennek alátámasztásaként a teológusnő a teremtésvédelem bibliai keresztmetszetét adta a Genezistől kezdve a Bölcsességirodalmon és a Prófétákon keresztül egészen Jézus ökológiai hátteréig. Elgondolkodtató Jézus és Pál eltérő fogalom- és szóhasználata, a figyelmes olvasó felfedezheti benne a vidéki és a városi miliő elkülönülését.

A hallgatóság azt is megtudhatta, hogy a fenntartható közösség fogalmát az egyházak vezették be, és innen terjedt tovább. Az előadó Teréz anya biztató idézetével zárta mondandóját: "Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. E csepp nélkül azonban sekélyebb lenne a tenger."

Az éghajlatváltozás modellezése
Bihari Zita, az ökogyülekezeti tanács tagja, az Országos Meteorológiai Szolgálat vezető klimatológusa előadásában bemutatta azokat a tényezőket, amelyek befolyással bírnak az éghajlat változására, hiszen meg kell különböztetni a természetes és az emberi tényezőket. A természetes tényezőkről kevesebb szó esik, pedig a Nap sugárzásának változása, a Föld keringésének módosuló pályája és a nagyobb vulkánkitörések szintén komolyan hozzájárulnak a bolygó állapotához.

A klimatológus áttekintette az éghajlatváltozás történetét, majd szűkebb hazánk utolsó 110 évének részletes elemzésére is sort kerített. Ebben az időszakban, éves szintre levetítve, a nyári napok száma nyolccal, a hőhullámos napoké öttel, a nagy csapadékos napoké kettővel nőtt. A fagyos napok száma pedig tízzel csökkent.

Olyan szakmai érdekességek is elhangzottak, mint az éghajlatváltozás modellezése. Kiderült, hogy a kutatók legalább két modellel dolgoznak egyszerre, és a kettő szintézise adhatja a leghelytállóbb értékeket. Harmincéves időintervallum vizsgálata során a pesszimista modell három fok, az optimista pedig két fok emelkedéssel számol.

A jövőben a következő társadalmi és környezeti átalakulások mehetnek végbe az éghajlatváltozás során: eltolódnak a turisztikai területek, a terménykárosodás kockázata nő, fokozódik az légkondicionáló és hűtőgép iránti kereslet, csökken a fagyhalál, több kártevővel és inváziós fajjal kell számolni. Magyarország abban a zónában van, ahol ezek a hatások nagy eséllyel lecsapódnak.

A klímaváltozás első menekültjei
A konferencia a Skóciából érkező két vendég beszámolójával folytatódott. Adrian Shaw az egyház határozott fellépéséről szólt a környezetpolitika terén. Hazájában a legnagyobb és legeredményesebb lobbicsoportot ők képviselik a parlamentben. Sikereik között tartják számon, hogy a skót környezetvédelmi miniszter rendszeres vendége az egyházi rendezvényeknek. Ezenkívül hathatósan demonstráltak, amikor az állam csökkentette a kerékpáros közlekedés támogatására szánt összeget.

Szintén győzelemre vitték azt az indítványukat, hogy a kormány fordítsa le az emberek nyelvére is a klímapolitikai akciótervet. Nemcsak szűkebb pátriájuk problémáival foglalkoznak, hanem globálisan tesznek a klímaváltozás ellen. Jelen vannak Nepálban, Bangladesben, Ghánában és Malawiban. Adrian Shaw egy tuvalui lelkész beszámolóját is megosztotta a hallgatósággal, aki egy olyan területen él, ahol öt hónapja nem esett az eső. Annyival csökkent a talajvízszint, hogy a tengervíz szivárgott a helyére. Épp annyi vizet tudnak megtisztítani, amennyire szükségük van. Lehetséges, hogy ők lesznek a klímaváltozás első menekültjei.

Skóciából a Dunscore-i ökogyülekezet történetét hozta magával Alison Boyes. Nagyon biztató üzenete volt a beszámolónak, mivel az 500 fős település idén már harmadjára nyerte el a környezettudatos gyülekezet címet. A közösség klímaprogramja teljes egészében az evangélium szolgálatában áll, hiszen ezeken az akciókon keresztül nagyon sok, az egyháztól távol álló emberhez sikerült eljutniuk.

Ökogyülekezeti cím
A délelőtti program végén hirdették meg az Ökogyülekezeti címet. Ennek elnyerésére bármely hitéleti közösség pályázhat, amit az MEE Ararát Munkacsoport és a MRE Ökogyülekezeti Tanács közösen bírál el. A pályázatok beadási határideje: 2012. július 31. A díjak ünnepélyes kiosztására a Teremtés hetén kerül sor.
A tanácskozás fórumbeszélgetésekkel folytatódott, Ökoteológia, skót példa és hazai gyakorlatok címmel. A fenntarthatóság egyik alapeleme a sokszínűség.

A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató csoportok a bolygó különböző, nehéz megélhetést biztosító területein is képesek voltak kitartani. Az életmódok sokféleségével az emberi fajnak nagyobb az esélye, hogy átvészelje az éghajlati változásokat. Az ökoteológia, valamint az ökogyülekezeti kezdeményezés – amellett, hogy biblikus – színesebbé, több lábon állóvá teszi a keresztyén közösségeket, és meggyőződésem szerint hitbéli erősödésüket és megmaradásukat szolgálja.

Szalay László Pál
lelkipásztor,
ökogyülekezeti tanácstag
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés