Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Hazánk de szép

Magyarország világörökségi helyszínei (3. rész)

Ida néni, 2012.08.07.
1972. november 16-án született meg az az egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelõsségvállalást tesz lehetõvé földünk egyetemes természeti és kulturális értékeinek megõrzéséért: az UNESCO Világörökség Egyezménye. Az egyezményt 187 állam – köztük Magyarország – ratifikálta. Hazánk jelenleg kilenc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Folytatva sorozatunkat, ezúttal újabb két magyar világörökségi helyszínt mutatunk be olvasóinknak: a Pannonhalmi Bencés Fõapátságot és a Hortobágyi Nemzeti Parkot – a Pusztát.
Az UNESCO szellemiség harcosai
A Győr-Moson-Sopron megyében található Pannonhalma leghíresebb látványossága a Bencés Főapátság történelmi épületegyüttese, amely a Kisalföldből kiemelkedő, 282 méter magas Szent Márton-hegy tetején áll. Építészeti struktúrájában és eszmevilágában sokat fejlődött az évezredes, folyamatos használat alatt. Falai között ma is aktív bencés szerzetes közösség él, akik hozzájárultak a kultúra fejlesztéséhez és a kereszténység hazai elterjedéséhez.

Mivel a szerzetesek mindig a térség országai és nemzetei közötti béke elérésére törekedtek, az UNESCO szellemiség harcosainak is tekinthetjük őket. Ezek azok a kiemelkedő, egyetemes értékek, melyekkel a Főapátság 1996-ban kiérdemelte felvételét az UNESCO Világörökségi Listájára. Az apátság – amely évszázadokon keresztül a magyar királyság szellemi, kulturális központja volt – kizárólag építészeti szempontból is megérdemel egy látogatást, gazdag művészeti és tudományos gyűjteményei pedig még tovább emelik az értékét.

A kolostor 996-ban Géza fejedelem uralkodása idején épült, aki cseh, német és olasz földről telepített ide Szent Benedek rendi szerzeteseket. A bencések alapították a kolostort, melyet később Szent István király látott el birtokokkal és privilégiumokkal. Az 1002-ben kiállított kiváltságlevélben nemcsak az adományokat rögzítették, hanem a király szándékát is, mely a bencéseket arra szólítja fel, hogy naponta imádkozzanak az ország fennmaradásáért és sértetlenségéért, amit a mai napig gyakorolnak. II. József osztrák császár és magyar király 1786-ban beszüntette a kolostor működését, ahol csak 1802-ben indulhatott újra az élet, azzal a feltétellel, hogy a szerzetesek tevékeny részt vállalnak az oktatásban.

Az apátság román, illetve gótikus eredetű maradványok felhasználásával barokk stílusban épült. Ma is áll a XIII. századi, háromhajós, gótikus boltozattal fedett bazilika, s alatta a legrégebbi hazai román stílusú altemplom. A barokk időket idézi a legértékesebb faoszlopos könyvtárcsarnokunk. Az épületegyüttes leglátványosabb része az 55 méter magas klasszicista torony.

Apátsági séta
Az apátságba 130 szimbólummal díszített, csodaszép, hatalmas kovácsoltvas kapun jutunk be. A gimnázium újkorban emelt tömbje és a barokk kolostor között haladunk tovább egyre beljebb. Két emlékművet láthatunk: az egyik Asztrik apátot ábrázolja, aki a koronát hozta István királynak, a másik egy kő dombormű. Ha kicsit tovább megyünk, megpillanthatjuk a győri medencét, a másik oldalon pedig magát a kolostort. A már említett torony a klasszicizmus egyik legismertebb alkotása. Itt látható egy 1909-ben készült mozaikkép, PRARDAICATE (prédikáljatok), illetve DOCETE (tanítsatok) feliratokkal, amelyek a bencés rend küldetésére utalnak.

A torony bronzkapuján jutunk be a templomba. A bazilika stílusú hosszhajót hatalmas gótikus boltozatot hordozó oszlopsorok tagolják. Egyedülálló értékek a Szent Benedek kápolna és a Szűz Mária kápolna. A hálóboltozatos, csillag alakú szentély alatt húzódik az altemplom. A főtemplomban a márvány főoltár és a szószék Storno Ferenc tervei alapján készültek. A templom déli mellékhajójából a "portaspeciosa" vörös márvány, késő román stílusú, levélindás, öt-öt darab kettős oszlopú bélletes díszkapuján keresztül jutunk a keringőbe. Itt a XV. századból való kőbordákat, faragványokat csodálhatunk meg, amelyek a középkor hangulatát idézik. A keringő melletti keleti szárnyépületben lehetett a káptalanterem, a déli oldalon az ebédlő és mellette a melegedőszoba, mert akkoriban nem fűtötték a lakószobákat. A nyugati szárnyban a dolgozó- és hálóhelyiségek, műhelyek helyezkedtek el.

Az apátság központja a XIX. században épült, a toronnyal harmonizáló levéltár, a könyvtár és a képtár. Könyvtára 360 ezer kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye. Egy Szent László korabeli (1090 körüli) oklevél szerint Pannonhalmán körülbelül 200 darab művet tartottak nyilván. Ezek száma a XIX. században nőtt meg látványosan, olyannyira, hogy új könyvtárépületet kellett emelni. Ennek földszintjén ma fotótörténeti kiállítás látható. Levéltára több ezer értékes dokumentumot tartogat, közülük a legrégebbi és egyben a leghíresebb a tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevele I. András királyunk idejéből. Itt található István királynak a Pannonhalma kiváltságait és birtokait írásba foglaló díszes oklevele, melyben apjának, Géza fejedelemnek a monostor számára juttatott adományait rögzítették a szerzetesek. Ha Pannonhalmán járunk, mindenképpen érdemes ellátogatni a Millenniumi emlékműhöz, az arborétumba, a parkerdőbe és a kilátóhoz is.

Gazdag állat- és növényvilág
Hazánk elsőként létrehozott kiemelt természetvédelmi területe a 82 ezer hektáron elterülő Hortobágyi Nemzeti Park. 1973-ban alapították, 1999-től a Világörökség részét képezi kultúrtáj kategóriában. A Hortobágy olyan táj, amelynek sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokat takar. Felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták tökéletes síksággá, csak néhol emelkednek ki alacsony halmok.

Ezeket az úgynevezett kunhalmokat emberek alkották, melyeket régen őrhalmoknak, temetkezési helyeknek használtak. A mai képét a víz szabályozásával, mocsarak lecsapolásával, a legeltető állattartással, erdők kivágásával, felégetésével nyerte el, így a sztyeppék hatását kelti. Csupán kis területe szántóföld, nagyobb részén legelők, halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok terülnek el, valamint néhány településsel és kevés erdővel is találkozhatnak az oda látogatók.

A Hortobágyi Nemzeti Park négy tájvédelmi körzetből és 19 önálló természetvédelmi területből áll. A park egész területe bioszféra-rezervátum, a Ramsari egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek. Állatvilága különösen gazdag. Az ürge, a fürj, a fogoly, a túzok, az ugartyúk, a szikipacsirta és a nádiposzáta nagyon jól érzik itt magukat, de láthatunk kék vércséket, kerecsensólymokat, parlagi sasokat, pusztai ölyvet is. A mocsarak és a halastavak gazdag madárvilágot tartanak el, több mint 330 madárfaj él itt. A költöző madarak tízezrei pihennek itt meg tavasszal és ősszel. Nyílt vízfelületein, a sekélyebb nádasokban, ötezer hektárnyi halastó rendszerében réce, szárcsa, vöcsök, kócsag, kanalas gém, nyári lúd él és költ. A Tisza magas partfalaiban megtalálható a gyurgyalag és a jégmadár.

A Hortobágyon elsősorban a génmegőrzés céljából, illetve idegenforgalmi okokból tartanak ősi magyar szürke marhát, rackanyájat, mangalicát, magyar félvér lófajokat, parlagi baromfi fajtákat (fodros tollú magyar ludat), magyar pásztorkutyákat, pulit, kuvaszt és komondort. A nemzeti park növényei szintén említésre méltóak, így például a pusztai csenkesz, a deres tarackbúza, a különféle zsályák, az értékes magyar szegfű, a csillagpázsit, a csillagvirág stb. E csodálatos helyen érdemes felkeresni a park látogatóközpontját és kézműves udvarát is Hortobágy községben.

A Kilenclyukú hídtól a Tisza-tóig
A térség további turisztikai programlehetőségei, látnivalói közül az alábbiakat ajánlom olvasóim szíves figyelmébe:

Hortobágy község: a híres Kilenclyukú híd, Hortobágyi Csárda, Pásztormúzeum, Pusztai Állatpark és a Körszín. Hortobágy-Máta község (a falutól három kilométerre): Mátai ménes – gazdag és egyedi lótenyésztés hagyományaival ismerkedhetünk meg, láthatjuk a hortobágyi csikósok lovas művészetét, pásztorhagyományait és a magyar szürke gulyát.

Hortobágy községből a Halastavi Kisvasúttal – hazánk egyetlen kisvasútja, amely halastavi környezetben menetrend szerint közlekedik – eljuthatunk a közel százéves tógazdaság vízrendszeréhez, ahol megfigyelhetjük a halastó gazdag élővilágát és ipartörténeti emlékeit.

A Nyugati Fogadóház a 33-as főút Egyeki leágazásánál a Hortobágyra jellemző kézműves mesterségek bemutatására jött létre, itt szálláslehetőség is van. Nagyiván: a helyi tájházban szemlélői és részesei is lehetünk az egykori pusztai családi életnek. Szálkahalmi Őrház a 33-as főút 79. kilométerkövénél: a tanösvények kiinduló állomása.

Felejthetetlen élményt nyújtanak az Egyek-Pusztakócsi mocsarak a 33-as főút egyeki leágazásánál, amelyeket kerékpárral és hosszabb sétával is megközelíthetünk, s ahol valóságos vízimadár paradicsomban gyönyörködhetünk.

A 33-as főút 64-65. kilométerkövei között elterülő Hortobágy-halastó tanösvény szintén a vízimadár világáról nevezetes.

Tisza-tavi tanösvény: jelenleg tájképileg és élettérként nagyrészt a folyószabályozások előtti időket, az árvízjárta területeket mutatja be, de nagyon fontos szerepe van a madárvonulásban, és fészkelő helyként is szolgál.

Ha ellátogatnak a Pannonhalmi Bencés Főapátságba és a Hortobágyi Nemzeti Parkba, meggyőződhetnek róla, hogy mennyi szépsége és értéke van a magyar tájnak.

A következő számunkban újabb két magyar világörökségi helyszínt mutatunk be olvasóinknak: Pécs (Sopiane) ókeresztény temetőjét és a Fertő (Neusiedlersee) kultúrtájat.

Ida néni
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés