Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Hazánk de szép

Magyarország világörökségi helyszínei (2. rész)

Ida néni, 2012.04.19.
1972. november 16-án született meg az az egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelõsségvállalást tesz lehetõvé földünk egyetemes természeti és kulturális értékeinek megõrzéséért: az UNESCO Világörökség Egyezménye. Az egyezményt 187 állam – köztük Magyarország – ratifikálta. Hazánk jelenleg kilenc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Folytatva az elõzõ számunkban megkezdett sorozatunkat, ezúttal újabb két magyar világörökségi helyszínt mutatunk be olvasóinknak: Hollókõ Ófalut és környezetét, valamint az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait.
A holló fiak története
Hollókő Észak-Magyarországon, a Cserhát hegységben, Budapesttől 100 kilométerre található. A falu a Pásztó és Szécsény között húzódó tengely mentén igazi palócföldi faluként alakult ki, amely a műemléki, természeti és népművészeti hagyományait megőrizve lett világörökségi helyszín 1987-ben. Ha ellátogatunk erre a gyönyörű helyre, akkor érdemes útba ejteni és megnézni Pásztó és Szécsény nevezetességeit is.

Pásztón 1190-ben III. Béla király cisztercita apátságot alapított. További érdekességek: a XIV. századi vár romjai és az 1715-ben épült barokk kolostor. Szécsény nevének említésekor eszünkbe juthat az 1705-ben megtartott országgyűlés, a középkori ferences kolostor, valamint a Forgách család 1753-ban, barokk stílusban épült kastélya, melynek parkja ma természetvédelmi terület. A településen több kővár is épült a XIII. századtól kezdődően, emléküket a Bástyamúzeum őrzi.

Hollókő a legfontosabb világörökségi feltételnek azzal tett és tesz eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakult falu hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. A falu élő, lakott település, hagyományőrző lakói az épületek egy részét ma is rendeltetésszerűen használják. A falu nevének története a XIII. századig vezethető vissza.
Részlet.
A cikk teljes terjedelemben elolvasható :
Ma & Holnap folyóirat XII. évfolyam 2. szám-ban, vagy online előfizetéssel.
BejelentkezésElőfizetés
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés