Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Fenntarthatóság

Jól lakni

Varga Judit, 2012.04.19.
Címkék: Zöld városok
Sokszor vágyakozással telik meg a szívem, amikor történeteket hallok a falusi életrõl. Milyen szép is lehet a kakasok kukorékolására kelni és a természettel együtt lélegezni! Mindig arra gondolok: ez lehet a valódi természetvédelem! Õk, akiknek életformája engedi a betondzsungelbõl való kiköltözést, az igazi környezetvédelmi hõsök. Aztán listába vettem, én hogyan is élek itt, a fõvárosban: egy kis lakásban lakom a hetediken, autóm nincs, tehát biciklivel vagy tömegközlekedéssel járok, igyekszem a piacon vásárolni, és sosem kérek nejlonszatyrot – viszont viszem a saját dobozaimat a tejtermékeknek –, és nyáron némi zöldséget is termesztek a balkonládában, a teraszon. Felmerült bennem a kérdés: lehet, hogy a városban élni fenntarthatóbb?
Falvakból városokba
Nem is olyan régen a Földön élő emberek többsége még falvakban, kisebb közösségekben lakott, a hagyományok útján vérébe ívódott létfenntartási módszerek szerint és annak megfelelő társadalmi felépítésben élt. Tisztelte a környezetét, amely őt és a közösségét életben tartotta. Néhány évvel ezelőtt azonban az emberiség elérte azt a pontot, ahol a városi és a falusi lakosság száma nagyjából megegyezett. Ma pedig, a bolygó átlagát tekintve, már több ember él városokban.

A világ száz legnagyobb városának átlagos mérete 1800-ban körülbelül 0,2 millió fő volt. 1900-ra ez az átlag 0,7 millióra növekedett, majd az ezredfordulóra elérte a 6,2 milliót. A városiasodás olyan gyors ütemben zajlott le az elmúlt néhány évtizedben, amelyet a városok vezetése, illetve a települések gazdasági fejlődése nem tudott követni: kialakultak a több tízmillió fős megavárosok, ahol sokszor a luxusvillák kertjének végét csupán egy kerítés választja el a nyomornegyedekben, mélyszegénységben élők tömegétől. Az ENSZ jelentése szerint 1950-ben a világon összesen két olyan város létezett, amelyek lakossága meghaladta a 10 millió főt: New York-Newark és Tokió. 2005-re húszra növekedett ez a szám, 2015-re pedig előreláthatóan 22 megaváros lesz a világon, ebből 17 a fejlődő országokban.
Részlet.
A cikk teljes terjedelemben elolvasható :
Ma & Holnap folyóirat XII. évfolyam 2. szám-ban, vagy online előfizetéssel.
BejelentkezésElőfizetés
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés