Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Fenntartható praktikák

Élelmiszer, ami hazudik

Vajda Gizella, 2011.09.05.
Címkék: Civilek
Azt hiszem, sokunk számára (sajnos) megszokott, hogy mûanyag életet élünk. Minden mûanyag körülöttünk. A szó szoros értelmében: rengeteg mûanyag tárgyat használunk, mûitalokat iszunk, mûételeket eszünk, sokszor a társas kapcsolataink is mûanyagok. Meglepõdnék, ha találkoznék olyan emberrel, aki még sosem készített porlevest, vagy sosem vásárolt a boltban tejitalt (ami persze mindig a tej mellett van). Félelmetes a gondolat, hogy sok gyermek azt sem tudja, hogy a tejet a tehén tõgyébõl fejik. Tetszik vagy sem, a tehén büdös. A boltok polcain lévõ tejek nem büdösek. A frissen fejt tehéntejnek is jellegzetes az illata, íze. Na, ez az illat (és íz) még véletlenül sem hasonlít a dobozból csordogáló tej illatához, netán a hûtés nélkül hetekig is friss tejszerû folyadékokhoz. Ez utóbbinak biztosan nincs semmi köze a büdös tehénhez. Nem baj, olyan, mintha az lenne. Az illúzió megvan.
Az élelmiszer-imitátumok kialakulása
Az imitált, azaz az utánzott élelmiszer-ipari termékek fejlesztését és gyártását humán szervezetek indítványozására kezdték el, a nagy tömegeket érintő éhínség mérséklésére. Ezek a termékek jóval kisebb előállítási költséggel bírnak az eredeti termékekhez képest, ezért az alacsonyabb fogyasztói ár miatt szélesebb rétegekhez eljuttathatók.

Az éhezők helyzetén azonban nem sokat javított e kezdeményezés, viszont világszerte teret hódított. Az élelmiszer-ipari szektor az imitált termékekkel a szűkösebb jövedelemmel rendelkező rétegeket célozta meg. Az árversenyben alulmaradó eredeti termékeket egyre nagyobb fogyasztói réteg cseréli az utánzott, olcsóbb termékekre.

Hazánkban az európai uniós csatlakozást követően emelkedett a tejtermék utánzatok száma, azonban a piacvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ezek mennyisége csökkent az elmúlt években, bár a tájékoztatás e termékekről még mindig hiányos. Az üzleteknek nem feladatuk és nem is érdekük, hogy a fogyasztók figyelmét felhívják az élelmiszer-imitátumok fogyasztásából adódó hátrányokra.

Hulladék nélküli élelmiszergyártás
Az ipar ma mindent felhasznál – a krumplihéjat, a korpát, a kakaóhéjat, a gyümölcspréselés maradékát és más gyártási hulladékot – és mindent átalakít. Egy amerikai élelmiszermérnök sovány tejporból, zselatinból, vízből és festékből tökéletes tükörtojást sütött serpenyőben, de lehet készíteni zöldborsóból marcipánt, fűrészporból epres joghurtot, madártollból bonbont, és a csúcs, szennyvíztisztítók maradékából hamburgert. Ha viccelődni szeretnék, akkor azt mondanám, hogy már csak az instant vízpor hiányzik. Az élelmiszeripar belőlünk él (és milyen jól). Miből is készül az a sok gusztusosan csomagolt élelmiszer? Imitátumok, adalékanyagok, ízfokozók, aromák, térfogatnövelő, stabilizátor.

Tej, ami nem tej
Sokáig hittük, hogy reggelente tejet iszunk. Viccnek szántuk azt is, hogy az általunk fogyasztott tej nem látott tehenet, csak tejgyárat. (Tejgyár – fura szó. Nálam a tehén jelenti a tejgyárat.) Az összetevőket vizsgálva hamarosan szemünkbe ötlik, hogy a termék permeátumot is tartalmaz. Az vajon mi lehet? A permeátum egy tejipari melléktermék, amely a tej ultraszűrésekor keletkezik. Az ultraszűrés a tejiparban a tejfehérje koncentrátumok gyártásának egyik legfontosabb módja.
Részlet.
A cikk teljes terjedelemben elolvasható :
Ma & Holnap folyóirat XI. évfolyam 3-4. szám-ban, vagy online előfizetéssel.
BejelentkezésElőfizetés
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés