Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Tudomány

Ha így folytatjuk, a jövőnket éljük fel!

Címkék: Tudomány
A jelenlegi szemléletben és társadalmi értékrendben nem kivitelezhetõk a fenntartható fejlõdéssel kapcsolatos elvárások. A fenntarthatósághoz rendszerszemléletre, a társadalom által követett értékek újragondolására, szociális igazságosságra és jó környezetminõségre van szükség – véli Gyulai Iván ökológus, aki az október 30-án megrendezett Ma és Holnap Klub vendége volt, és ez alkalomból interjút adott lapunknak.
Gyulai Iván
Nemrég, egyik írásában a pénzügyi válság és fenntarthatatlan fejlôdés összefüggéseit elemezte. Vajon hogyan függ össze ez a két dolog?

Amikor hitelt veszünk fel, akkor egy olyan fogyasztást elôlegezünk meg, amelynek majd csak a jövôben termeljük meg a pénzügyi fedezetét. A hitel tehát lehetôvé teszi, hogy korábban fogyasszuk el természeti erôforrásainkat, amelyekre a jövô nemzedékeknek is szüksége lenne.. Elgondolkodtató, hogy tavalyi adatok szerint 1,4 bolygónyi erôforrást használ az emberiség.

A pénzügyi válság kellôs közepén akár természetesnek is vehetjük, hogy annyit beszélünk a pénzrôl. Tényleg, milyen a pénz természete?

Ebben a vonatkozásban szerintem Silvio Gesell nézetei irányadók. Gesell 1916-ban "A természetes gazdasági rend" címmel írt egy könyvet, amelyben rávilágított, hogy amíg csak árucsere történt, addig két egyenrangú fél között köttetett meg az üzlet. Amikor azonban belép a pénz a maga kamatozó természetével, a pénztulajdonos fölénybe kerül az árutulajdonossal szemben, mivel pénzének visszatartásával zsarolhatja az áru tulajdonosát.

Vagyis, amíg a pénz, mint csereeszköz nélkülözhetetlen szerepet játszott a társadalmi munkamegosztás kialakulásában, addig kamatozó természete megvetette a társadalmi igazságtalanság alapjait, gazdagokra és szegényekre tagolva a társadalmakat. Gesell ezért javasolta az úgynevezett szabad pénz bevezetését, amely ugyanúgy romlandó jószág, mint bármely áru...

Mennyire fogadta el az akkori világ ezt a geselli felfogást?

Gesell elméletét sokan próbálták megvalósítani, és ma egyre több helyen folynak szabadpénz-kísérletek. Elôször 1919-ben, Frankfurtban hozták létre a Wära cseretársaságot, és hasonló néven egy segédvalutát vezettek be a márka mellé. A birodalmi kormány 1931-ben tiltotta be a sikeres kísérletet. A leghíresebb próbálkozás az ausztriai Wörglben történt 1932-ben. Az önkormányzat helyi pénzt adott ki, egy úgynevezett munkabizonylatot, amelyet minden hó végén névértékének egy százalékával felül kellett bélyegezni.

Mi lett ennek a következménye?

Az, hogy a munkabizonylattól mindenki szeretett volna megszabadulni, senki nem akarta, hogy a hónap végén nála maradjon. Ezért hihetetlen gyorsasággal el kezdett pörögni a pénz, ami azt eredményezte, hogy a recesszióban beindult a gazdaság. Ám ennek a pénznek a legfôbb tulajdonsága, hogy a romlása után befizetett illeték a közösség tulajdonát gyarapította. A válság során a közösség pénzzel rendelkezett, helyi beruházásokat indított, munkahelyeket kínált.

A pénz itt tehát a közösség javát szolgálja?

Pontosan, s ebben tér el a pénz mai természetétôl. A pénz kamata ma az egyéné, ôt gazdagítja, míg a kölcsön vevô nyög a kamatok fizetési kötelezettsége alatt. A geselli modellben viszont a közösség gyarapodását szolgálja a pénz használata.
Részlet.
A cikk teljes terjedelemben elolvasható :
Ma & Holnap folyóirat VIII. évfolyam 6. szám-ban, vagy online előfizetéssel.
BejelentkezésElőfizetés
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés