Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Regionális politika

A regionális önkormányzatoké a jövő

A jövõ évtõl az Európai Unióból jelentõs támogatási források érkeznek Magyarországra. A források felhasználása során azt tartjuk szem elõtt, hogy azok jelentõs része a hátrányos helyzetû térségekbe kerüljön, az ott tervezett projektek megvalósítását szolgálja. Tárcámnál kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a támogatások elosztásánál az igazságosság és szolidaritás elve legyen a mérvadó – mondta lapunknak adott interjújában Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter.
Lamperth Mónika
– Konkrétan milyen intézkedésekkel kívánják megvalósítani az önkormányzati reformot?

– Az Új Magyarország megteremtését célul tűző kormányprogram integráns, egymásra épülő és összefüggő rendszerében jelentős helyet foglal el az önkormányzati reform, mely a társadalom egészét érinti. A kormány, beiktatását követően, haladéktalanul meg is kezdte a reformok előkészítését. Megjegyzem, az átalakítások folyamatában a közigazgatási reform megvalósítása eltér a többi reformétól, mivel még az előző ciklusban kezdtük el, és a választók bizalmának köszönhetően most folytathatjuk.

A többcélú kistérségi társulások létrehozásának minden várakozást felülmúló sikere és a regionális önkormányzatok létrehozásának tudományos-szakmai előkészítése már megtörtént. A továbbiakban meg kívánjuk teremteni azokat a közjogi feltételeket, amelyek mentén kibontakozhatnak a közigazgatási reform olyan meghatározó célkitűzései, mint a következetes decentralizáció, a területi önkormányzás megerősítése, a kistérségi társulások rendszerének továbbfejlesztése. Immár az Országgyűlés előtt vannak azok a törvényjavaslatok, amelyek érdemben megújítják önkormányzati rendszerünket.

Az önkormányzati reformlépések célja a közigazgatás teljes modernizációja, a központi közigazgatás súlyának csökkentése, az állam takarékosabb működtetése, a minőségi köz-szolgáltatások biztosítása mindenki számára, a közbizalom növelése, a helyi demokrácia erősítése és nem utolsósorban az állampolgárok igazságérzetének erősítése. Röviden szólnék az önkormányzati reform fontosabb elemeiről.

Megyeháza – Szabolcs-Szatmár-BeregA választott regionális önkormányzatok megteremtése az állam modernizálásának egyik legfontosabb eleme. Az elképzelésünk az, hogy minél több jelenlegi központi feladat, döntési hatáskör és anyagi forrás kerüljön a régiókba, ahol demokratikusan választott önkormányzati testületek, a regionális közgyűlések intézhetik a regionális közügyeket, s képviselhetik a választói akaratot.



A helyi önkormányzatokról szóló törvény tervezett módosítása csak keretjelleggel határozza meg a fontosabb, régiókba telepíthető feladatköröket, a tényleges feladat- és hatáskörök az ágazati törvényekben teljesedhetnek ki.

A szolgáltató közigazgatás megteremtésétől azt várjuk, hogy a közszolgáltatások minősége és színvonala belátható időn belül érzékelhetően javuljon, növekedjen az állampolgárok elégedettsége és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben ma még erősen érzékelhető területi különbségek jelentősen csökkenjenek, illetve megszűnjenek. A szolgáltató közigazgatás megvalósítása magában foglalja a körjegyzőség jelenlegi rendszerének továbbfejlesztését, Budapest és a fővárosi kerületek feladat- és hatásköreinek újragondolását, és nem utolsósorban az okmányirodák bázisán kialakítandó kistérségi szolgáltató centrumokat.

A kistérségi összefogás jelenlegi legfontosabb feladata a kialakult többcélú társulások stabilizálása és továbbfejlesztése. Ma már köztudott, ha valamely település elzárkózik a társulástól, ott állampolgári érdekek sérülnek. Az önkormányzati érdekszövetségekkel való minapi konzultációnkon hangzott el, hogy sok kistelepülésnek hatalmas segítséget jelentett az általuk nehezen ellátott feladatok kistérségi szintre való átadása.

A társulásba való belépés a jelenlegi rendszerben önkéntes jellegű – melyet ösztönző rendszerrel támogatunk –, de indokolttá vált valamilyen megoldást kialakítani, hogy a társulástól elzárkózó települések lakóit se érje hátrány a magas színvonalú szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

A jelenlegi körjegyzőségi szabályok megváltoztatásával kiteljesedhet a körjegyzőség intézménye. Modellkísérletek igazolják, hogy az 1000 fő alatti települések nem képesek szakszerűen, hatékonyan hivatalt működtetni. A körjegyzőségek létrehozásának tervezett kötelezővé tétele az 500 fő alatti települések részére lehetővé teszi, hogy a legkisebb települések lakói is magasabb színvonalú közigazgatási szolgáltatásokhoz jussanak, s ennek következtében mérséklődjenek a területi egyenlőtlenségek.

A főváros és a kerületek szerepének újragondolásával, terveink szerint, megmaradna a főváros jelenlegi kétszintű rendszere. Az Ötv. a fővárosra és a kerületekre vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazna, a fontosabb feladatkörök a fővárosi törvényben szerepelnének, míg a konkrét feladat- és hatáskörök az ágazati törvényekben. A módosítás új alapokra helyezi a munkamegosztást, melyben a főváros az egységes városi működéshez szükséges, elsődlegesen vonalas infrastruktúrához kapcsolódó, valamint fejlesztési feladatokért felelne, a kerületi önkormányzatok pedig az egy kerülethez tartozó, főként alapfokú, lakosságot közvetlenül érintő közszolgáltatásokat látnák el.

– Mikorra olvadhat egymásba a megye és a régió? Egyáltalán, lát arra valós esélyt, hogy ez a folyamat érdemben végbemenjen?

– Elképzeléseink szerint a regionális önkormányzatok megválasztására 2009-ben kerülne sor. Bonyolítja a helyzetet, hogy felállításuk alkotmánymódosítást és 2/3-os jogszabály-módosítást igényel, így ennek megvalósításához elengedhetetlen az ellenzék támogatása.

Városháza – SzékesfehérvárMa hat országos önkormányzati érdekszövetség támogatja a választott régiók létrehozását, ezt közös nyilatkozatban is deklarálták. Merem remélni, hogy ha az önkormányzatok csaknem teljes mértékben támogatják a középszint átalakítását, talán a politika sem gördít akadályt elébe. Más szóval, bízom a módosításhoz szükséges politikai erő meglétében, ugyanis a regionális önkormányzatok létrehozásával kibontakozhat az érdemi decentralizáció folyamata, erős, magas színvonalú közszolgáltatásokra képes területi önkormányzatok jöhetnek létre, ami minden állampolgár elemi érdeke.

– Milyen szerepet szán a kistérségi társulásoknak?

– Köztudott, hogy csak a települések összefogása, a többcélú kistérségi társulások továbbfejlesztése biztosíthat magas színvonalú oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi szolgáltatást valamennyi, kistelepülésen élő ember számára. Jelenleg 158 kistérség társult közszolgáltatási feladatok közös ellátására, melyek szerepe folyamatosan erősödik. Különösen az önkormányzati közszolgáltatási feladatok közös ellátása – pl. szociális ellátás, oktatás – vált be a gyakorlatban.

A szolgáltató önkormányzás megvalósítása magában foglalja a többcélú kistérségi társulások jelenlegi, önkéntes rendszerének továbbfejlesztését. A tervezett módosítás szerint az Ötv. kiegészül egy új szakasszal, mely rögzíti, hogy külön törvényben meghatározott kistérségben önkéntes alapon működő többcélú kistérségi társulást hozhatnak létre a kistérségbe tartozó települési önkormányzatok.

A tervek alapján lehetőség nyílik arra, hogy a többcélú kistérségi társulás tanácsa egyhangúlag dönthessen arról, hogy a többcélú kistérségi társulás megállapodása – törvényben meghatározott feladat vonatkozásában – kiterjedjen a társuláshoz nem csatlakozott, de kistérségbe tartozó települési önkormányzatokra is. E döntést azonban csak a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén lehet meghozni. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a társulási megállapodást jóváhagyja a kistérségbe tartozó települések fele, melyek lakossága együttesen meghaladja a kistérség lakosságának 2/3-át, illetve a társulási megállapodást jóváhagyja a kistérségbe tartozó települések 2/3-a, és a lakosságszám meghaladja a kistérség összlakosságának felét.

– A 2007-től megnyíló óriási mértékű fejlesztési forrásokat hogyan fogják tudni felhasználni a ma még hátrányos helyzetű térségek, melyek legtöbbjénél hiányzik a felhasználáshoz szükséges intézményrendszer is?

– A 2007-től megnyíló fejlesztési források felhasználása során egyértelműen törekedni fogunk arra, hogy azok jelentős része a hátrányos helyzetű térségekbe kerüljön, az ott tervezett projektek megvalósítását szolgálja. Ez összhangban van az Országos Területfejlesztési Koncepciónak azzal az átfogó céljával, hogy az elmaradott, hátrányos helyzetű térségek versenyképességét lényegesen javítani kell, és biztosítani kell számukra a pályázati források elérését. Tárcámnál kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a támogatások elosztásánál az igazságosság és szolidaritás elve legyen a mérvadó.

A fenti cél elérése érdekében a készülő regionális operatív programok is súlyuknak megfelelően foglalkoznak a hátrányos helyzetű térségek gondjaival és az elvégzendő feladatokkal. Az ágazati operatív programoknál is törekszünk annak biztosítására, hogy a kedvezőtlen adottságú térségek az ágazati forrásokból is elégséges mértékben részesüljenek.

Ám a források elnyeréséhez szükség van jó projektekre, ami, persze, a projekt-előkészítő munka eredményességétől függ. A projektek előkészítését a hátrányos helyzetű kistérségekben szervezeti megoldásokkal kívánjuk segíteni, ennek egyik meghatározó elemeként gondoskodni fogunk arról, hogy a kistérségi megbízotti hálózat irányítása, információkkal való ellátása tovább javuljon, és a települések a fejlesztési elképzeléseiket megalapozott projektjavaslatokká tudják alakítani. A kistérségi szinten meglevő szakértői kapacitások bázisán létrehozzuk a kistérségek menedzserszervezeteit, amelyek alapjául szolgálhatnak a programok megvalósításának és figyelemmel kísérésének.

Ezen túlmenően, módszertani támogatást nyújtunk ahhoz, hogy a kistérségi programok érdemi választ adjanak a térségek fejlődésének gyorsítására, és az e programokban megjelölt fejlesztések minél nagyobb hányada bekerüljön az operatív programok kiegészítéseként készülő ún. akciótervekbe. Ez garanciát jelent arra, hogy a hátrányos helyzetű térségek fejlődése az uniós források célirányos felhasználása által 2007 után érdemben gyorsuljon.

– Az önkormányzati reform hogyan érinti a területfejlesztés intézményrendszerét?

– Az Európai Unióra gyakran használják azt a jelzőt is, hogy az Unió a régiók Európája. Ezt a megközelítést támasztja alá az a gyakorlat, hogy a régiók fejlettségi szintjéhez kötik a támogatási lehetőséget, a támogatás mértékét is.

Jelenleg Magyarországon a kijelölt régiók tervezési statisztikai régiók, és a régiók szintjén elvégezhető feladatok végrehajtása a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényben meghatározott delegáltakból álló Regionális Fejlesztési Tanács hatáskörébe tartozik. E testület a tervezési, programozási feladatokat, a támogatandó projektek kiválasztását a törvényi felhatalmazás alapján ugyan elvégezheti, azonban a régió fejlődésében meghatározó szerepükre a felhatalmazást nem a régió lakosságától kapják.

Az önkormányzati reform egyik legfontosabb intézkedése az, hogy a delegált testület feladat- és hatáskörét egy, a régió lakossága által megválasztott – politikailag is legitim – testület, a regionális önkormányzat venné át. A legitimitás biztosítása azt is jelentené, hogy a régió fejlesztéséhez szükséges források – hazai és uniós egyaránt –, meghatározott kormányzati hatáskörök decentralizálásra kerülhetnek, új dimenziót kapnának, így kiteljesedhet a területi autonómia.

A reform keretében növekedne a kistérségek szerepe is a tervezésben, programozásban és a támogatható fejlesztések kiválasztásában.

– Hogyan kívánják erősíteni a decentralizációt?

– A decentralizáció erősítése két aspektusból is fontos célkitűzése a kormánynak. Az egyik megközelítés elsősorban tartalmi, azaz a feladat- és hatáskör decentralizálását jelenti, pont ezt szolgálja az önkormányzati reform keretében javasolt regionális önkormányzatok létrehozása.

A reform lényege, hogy a regionális önkormányzat a központi államigazgatás feladatainak egy részét venné át, és ezekhez a feladatokhoz hozzárendelnénk a szükséges intézményeket és forrásokat is.
A decentralizálás másik megközelítésben a rendelkezésre álló támogatási forrásokról döntést hozó szintet jelenti. A kormány már 2003-2006 között jelentősen előrelépett a közvetlen területfejlesztési források decentralizálása területén. 2003-ban ezen források 80,7 százalékáról, 2006-ban már 95,6 százalékáról döntöttek a megyei, illetve regionális fejlesztési tanácsok.

Viszont 2007-től a támogatási források összetétele jelentősen megváltozik. Sokszor és sok helyen elhangzott, hogy jövő évtől az Európai Unió forrásaiból jelentős támogatási források állnak rendelkezésünkre.

A Strukturális Alapokból származó forrás közel 30 százalékáról hozott döntésekben meghatározó szerepük van a regionális fejlesztési tanácsoknak. Ezek a források a Regionális Operatív Programok végrehajtását szolgálják. Terveink szerint ezáltal az Európai Regionális Fejlesztési Alap 50 százaléka kerül a régiók hatáskörébe.

Az Európai Unió támogatási forrásaihoz kapcsolódó társfinanszírozási kötelezettség azt is jelenti, hogy a teljesen hazai forrásokból finanszírozott fejlesztési támogatási programokra felhasználható keretek jelentősen szűkülnek. A rendelkezésre álló források felhasználásával kapcsolatosan azt javasoljuk, hogy ezek teljes egészében önkormányzati és területfejlesztési támogatásokra legyenek felhasználhatók, és a támogatási döntéseket a regionális fejlesztési tanácsok hozzák meg.
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés