Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Térségek

Kihívások és válaszok Kanizsán

Címkék: Zöld városok
Nagykanizsa, a jellegzetes magyar történelmû mezõváros majd ipari település új szerepkörre pályázik. Földrajzi elhelyezkedésénél fogva is a magyar-horvát-szlovén határmenti együttmûködés központjává szeretne válni. Az esélyekrõl kérdeztük a település vezetõjét, Litter Nándort.
Litter Nándor
Mit érdemes tudni Nagykanizsa történelméről?

Nagykanizsa a 19. században rendkívül virágzó város volt, Magyarország hajdani második legnagyobb mezővárosában biztosító társaságok, bankok, gyárak, üzemek sora jött létre. Mindezt rendkívül kedvező fekvésének köszönhette, ezáltal vált az adriai kereskedelem és a hozzá kapcsolódó ipar térségi központjává. A város fejlődése egészen az első világháborúig töretlen volt. Ezt követően a határ közelsége, és azok a politikai változások, amelyek ebből a történelmi tényből következtek, megállították a növekedést.

Az átmeneti időszakban is megtalálta a város a kitörési pontot, a magyarországi olajipar ebben a térségben kezdte meg tevékenységét, évtizedekig lendületet adva a fejlődésnek. Sajnálatos módon a talpraállás nem tartott sokáig, hiszen a II. világháború súlyos károkat okozott. Az 50-es években folytatódott Nagykanizsa ipari központtá fejlődése, mely egészen a nyolcvanas évek közepéig, végéig tartott.

Mekkora a település országos súlya?

A rendszerváltás idején Nagykanizsa a 33. helyet foglalta el a kistérségek sorrendjében, ma már a 42-43. helyen vagyunk, tehát a kistérségek listáján is hátrébb csúsztunk. Számunkra az jelenti az igazi kihívást, hogy ezt a folyamatot valamilyen módon megállítsuk, megfordítsuk. Földrajzi elhelyezkedésünknek köszönhetően a szlovén és horvát térségekkel együttműködve városunk valódi fejlődési pályára állítható. Természetesen ezekhez a tervekhez jelentős infrastrukturális fejlesztések szükségesek, melyek részben már megkezdődtek. A fejlesztések egy része állami beruházás: az M7-es autópálya, a várost elkerülő utak létrehozása, a 74-es és a 61-es út elkerülő szakaszainak megépítése. Az M9-es út Nagykanizsán fog kapcsolódni az M7-hez, és várhatóan az észak-déli vasúti közlekedés szerepe is erősödni fog - nemrégiben indult útjára a Bécs-Pécs Intercity járat.

Az önkormányzat milyen fejlesztéseket tervez a közeljövőben?

Három stratégiai fejlesztési irányt tűztünk ki: az infrastrukturális fejlesztéseken túl prioritást élvez a gazdaságfejlesztés, amit az ipari park és logisztikai centrum fejlesztésén, a megújuló energiaforrások kiaknázásán, és helyi innovációs törekvések előmozdításán keresztül fogunk megvalósítani, a harmadik pillér pedig az oktatás fejlesztése.

Kanizsa fejlődése elképzelhetetlen jelentős infrastrukturális fejlesztések nélkülAz alapvető infrastruktúra vonatkozásában számos beruházás folyik: útépítések, a hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, települési csatorna program. Felújításra és kulturális, idegenforgalmi hasznosításra kerülnek a városközpont patinás, ám kihasználatlan elemei, mint a régi mozi vagy a magtár épülete. Ezek egy középtávú tömbrehabilitációs program elsőként megvalósuló elemei. Mindezek mellett tudom, hogy vannak még a város területén olyan sebhelyek, amelyek korábbi funkcióikat elveszítve megújításra, megújulásra szorulnak. Ezért folyamatosan pályázunk, várjuk az új nemzeti fejlesztési terv kialakítását, amikor újabb források nyílnak meg előttünk.

Mi itt felismertük, hogy csak akkor lehetünk sikeresek, ha megteremtjük a környező települések összefogását; e szemlélet eredményeképp indul el a környező 14 településsel karöltve az újabb szennyvíz program, melyet épp május elején fogadtak el a brüsszeli szakértők. Ez azt jelenti, hogy 177 millió forintot kapunk az előkészítésre, a tervek 2007 elejére történő kidolgozására, egészen a pályáztatásig. Azonban városvezetőként magam is rájöttem: az infrastrukturális beruházások önmagukban nem jelentenek kitörési lehetőséget, ugyanakkor nélkülük esélyünk sincs erre. A korszerű, kibővített infrastruktúrára építve tudjuk magasabb rendű céljainkat megvalósítani.

Az ipari park és logisztikai központ folyamatosan népesül be, egyaránt gazdára találnak a régi laktanyaépületek és a zöldmezős beruházásra alkalmas telkek. Az önkormányzat vezetése felvállalta a szükséges belső úthálózat kialakítását, valamint a közművesítést. Ez rendkívül nagy anyagi erőfeszítést igényel, szerencsére a saját források mellett eddig is jelentős összegeket nyert pályázatokon a város, de ezután is elsőrendű szempont pályázati pénzek elérése. Megéri támogatni a vállalkozókat az ipari infrastruktúra fejlesztésével, hiszen a betelepülő kis és középvállakozók új telephelyükön több embert képesek foglalkoztatni. A helyi iparágakban végzett innovációs tevékenység minden bizonnyal munkahelyeket teremt, illetve magasabb hozzáadott érték elérését teszi lehetővé, ezért minden eszközzel támogatni kívánom a Regionális Innovációs Ügynökség 2005. június elsején Nagykanizsán megnyílt irodáját.

Megalapozott tervek alapján a város szakképzését még inkább a piac igényeihez szeretnénk szabni, például tervezzük a megújuló energiákhoz kapcsolódó középfokú képzés elindítását, valamint el fogjuk kezdeni általános és középiskolai szinten a két tannyelvű képzést. A Veszprémi Egyetemmel közösen tervezzük a nagykanizsai képzési hely kínálatának bővítését master szintű képzésekkel.
Terveink megvalósításával komplex módon fejlesztjük a várost, javítjuk a helyiek életminőségét.

Nem említett az idegenforgalom, illetve a gyógyturizmus fejlesztésével kapcsolatos terveket. Pedig aki egy kicsit is ismeri Kanizsa adottságait, az tudja, hogy a város és térsége alkalmas a termálenergia előállítására.

Két nagy tervünk van, mindkettő Kanizsa történelmi, földrajzi hagyományaira épül. Remélem, rövidesen beszámolhatok Önöknek a tervek megvalósításáról. Egyelőre csak annyit szeretnék mondani, hogy nagyban számítunk a térségben élő energetikai szakemberekre, valamint azokra a fiatalokra, akik az energiaiparban szeretnének tanulni, dolgozni. Egyszerre szeretnénk az oktatás és az innováció egyik kihagyhatatlan központjává válni.
Egyébként a nyugat-dunántúli régió éppen a mi városunkat jelölte ki ennek az energiafajtának a kiemeltebb gondozására, és termelésbe állítására. Hiszek abban, hogy sikerrel járunk.

Vagyis Nagykanizsa fő profilja a termálenergia lesz?

Igen. Térségünk kiaknázatlan termálkinccsel és csodálatos természeti adottságokkal rendelkezik, több tucat termálkút található a csodálatos zalai dombok között, amelyeket a szénhidrogén-kutatás során fúrtak. Ezek jelenleg még kihasználatlan erőforrásként állnak rendelkezésünkre. A termálvíz nem csak a turizmus fellendítésében fog nagy szerepet játszani, de a térség mezőgazdaságának fejlődésében is.

Mit tudhatunk a másik, Nagykanizsa jövőjét jelentősen befolyásoló tervről?

Egy éves, vagyis szinte új a város hulladéklerakója, melynek élettartamát 80-100 évre meg lehetne hosszabbítani, illetve energiát lehetne termelni, ha az oda beérkező anyagokat el tudjuk gázosítani - erre már készülnek a tervek. De talán még ennél is fontosabb, hogy városunk is szerepet kíván játszani a biomassza programban.

Beszállítói lesznek a pécsi erőműnek?

Nem erről van szó. Önálló erőművet szeretnénk létrehozni. Egyrészt a hulladékprogramra, másrészt az erdőgazdálkodásra alapozva. A felmérések alapján megközelítőleg 70-80 ezer tonna alapanyag gyűjthető össze egy évben - szakértők szerint azonban már 40-50 ezer tonnányi mennyiség is elegendő ahhoz, hogy gazdaságosan működjön egy biomassza erőmű.

Ezeket a programokat úgy építették fel, hogy a megvalósítás és a befejezés nem a választási kampányra esik, hanem több cikluson át tartanak.

Természetesen, hiszen felelőtlen az településvezető, aki csak a mindenkori kampány idején "villog". Kanizsa jelenlegi vezetésének tervei a város fejlődését szolgálják, és ezt nem lehet egy cikluson keresztül megvalósítani. Lehetnek részeredmények, de az igazi változásokhoz idő kell.

Egyre többet lehet hallani a Kanizsa Vásárközpont létrehozásáról. Ez is a regionális szerepkör erősítését szolgálja?

Nagykanizsa egyrészt a mezőgazdaság, de főként a mezőgazdasági áruk kereskedelmének volt kiemelt központja. Mondhatnám azt is, hogy Kanizsa vásárváros, vásárközpont volt, a szó 19. századi értelmében. Bár mára átalakultak a kereskedelem feltételei és gyakorlata, városunk szeretné feleleveníteni vásárközpont jellegét.

E program részeként tervezzük egy 70-100 ezer tonnás térségi gabonatároló felépítését, amire égető szükség van, hiszen jelenleg problémás a gabona elhelyezése. De vásárváros szerepünk erősítését szolgálja majd az a kiállítási központ, amit egyszerűen Vásárvárosnak kívánunk elnevezi, és amelyet egy horvát-szlovén-magyar térségi programként képzelünk el. A megvalósításban a nemzetközi segítségen túl feltétlenül számítunk a térség meghatározó szereplőire, helyi vállalkozásaira. Tudjuk, hogy nagy fába vágtuk fejszénket, de szükség van célkitűzésekre, amelyeket kemény munkával elérve sikeresek leszünk.
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés