Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
NFT

A területfejlesztés az életminôségrôl szól

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelôs tárca nélküli miniszter legfontosabb feladatának az önálló regionális fejlesztési programok megteremtését tartja. Kolber István szerint a fejlesztések mindig az emberekrôl kell, hogy szóljanak. Az újonnan kinevezett miniszter célja, hogy a magyar emberek élete jobb, könnyebb és egészségesebb legyen.
Kolber István
Az Európai Unió külsô határain folyó együttműködés támogatása érdekében az Európai Bizottság új, úgynevezett Szomszédsági Programok kezdeményezésérôl döntött. Hogy függ össze az új program az Interreg programokkal, és hogyan fogja támogatni az EU külsô határai mentén zajló összefogásokat?

Az új kezdeményezéssel az a szándékunk, hogy kibôvítsük az Interreg programokat, a jóval nagyobb források érdekében. Annál is inkább, mert ha megnézzük Magyarország fejlettségi térképét, láthatjuk, hogy a határmenti térségek többnyire elmaradottak. A Szomszédsági Program új kezdeményezés, a gyakorlatban jelenleg körvonalazódik. Ezért a részletekrôl majd csak az év közepe felé fogok tudni beszélni. Azt azonban már most is elmondhatom, hogy a program elôzményei az osztrák-magyar, illetve néhány nem EU-határos ország határszakaszain folyó, gyümölcsözô együttműködések.

Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelôs tárca nélküli miniszterként Ön felel a területfejlesztésért, a lakáspolitikáért és a turizmusért. Hol találkozik egymással a három nagy terület?

A közös pont az életminôség. Mindhárom ágazat azért van, hogy az emberek élete jobb, könnyebb és egészségesebb legyen - a kulcs mindehhez a fejlesztés. Az új nemzeti fejlesztési terv szerencsésen ötvözi a három területet, hiszen versenyképes Magyarország megteremtését célozza. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a területfejlesztés soha nem a fejlesztési tanácsokról és a pályázatokról szól, hanem arról, hogy munkahelyek teremtôdnek, fejlôdik az infrastruktúra, jobb lesz a közlekedés, versenyképesek lesznek a régiók, a kistérségek, a bennük élô emberek.

A lakásépítés fontosságát nem is kell hangsúlyozni, elég csak arra gondolni, hogy szinte minden a lakcímmel kezdôdik. Alapvetô közösség a család, és az egyik legfontosabb fizikai tere, valamint az emberi biztonságérzet legfontosabb eleme a lakás, melynek megléte, biztonságossá, szebbé tétele az emberek közérzetének egyik kulcsfeltétele.
A területfejlesztés, az építésügy és a turizmus a kultúra része. Nem a magas kultúrát értem ez alatt, hanem a gazdaság, a mindennapi élet kultúráját és struktúráit.

Jó nemzeti fejlesztési tervet csak úgy lehet csinálni, ha bevonjuk a munkába az embereket is. Hogyan lehet aktivizálni a társadalmat?

A legfontosabb, hogy ráhangoljuk az embereket arra, hogy az országunk és gyermekeink jövôjérôl van szó. Arra törekszünk, hogy mindenkivel megértessük, hogy Magyarország hatalmas lehetôség elôtt áll, amit csak akkor tudunk megragadni, ha mindenki közreműködik a fejlesztési terv elkészítésében. Lényeges, hogy beszéljünk a terveinkrôl, és azok megvalósításához kérjük ki az érintettek véleményét is. Azt is fontosnak tartom, hogy higgyenek az emberek mindebben.

Sok ilyet átéltem. Többek között Somogy megye közgyűlési elnökeként, a taszári repülôtér vegyes hasznosítását javasoltam, amikor az amerikaiak még meg sem érkeztek. A katonaság és a polgári világ összekapcsolása teljesen idegen gondolat volt még akkor. Késôbb azonban a vegyes hasznosítás mellett voksoltak a vállalkozók, a kamarák, a döntéshozók, az emberek. Fantasztikus érzés volt megnyerni egy jó ügynek a lakosokat, és átélni azt, hogy komoly eredményeket érhetünk el abban, amiben hiszünk.

A január elsejétôl önálló kormányhivatalként működô Magyar Turisztikai Hivatal az ágazat hangsúlyosabbá válását jelenti. A turizmus, azon belül is a gyógy- és termálturizmus mégsem kapott kellô hangsúlyt az elsô nemzeti fejlesztési tervben (NFT1). A második fejlesztési terv (NFT2) kiemelten kezeli az ágazatot?

Az NFT1-ben a turizmus a Regionális Operatív Programban szerepel, mint turisztikai vonzerô, szálláshelyek fejlesztése. Az NFT2-ben - mivel az egyik fô célunk az ország versenyképességének biztosítása - a turizmus a versenyképességi programon belül kap kiemelt szerepet. Az egészség- és a termálturizmus irányát ezen belül fogjuk meghatározni.

A versenyképes turizmus elképzelhetetlen versenyképes Balaton nélkül. Egy munkacsoport önálló fejlesztési stratégiát dolgozott ki a Balatonra és térségére. Ez azt is jelentheti, hogy az Ön hivatali ideje alatt nagyobb figyelem és több fejlesztési forrás irányul a Balatonra?

Bízom benne, de tettem is érte. Az NFT 2-ben kiemelt térségi program indul a Balaton és környéke fejlesztésére. S hogy a tervezet valóra is válhasson, a Balatont ezentúl a "nyolcadik" régióként fogjuk kezelni. A terv az infrastruktúra-fejlesztés mellett a települések parti részeinek kialakítására, és az idegenforgalom fellendítésére is irányul majd.

A fôváros és az agglomeráció kapcsán még mindig aktuális a Központi régió ügye. Ha Pest megye és a fôváros nem válik szét, a megye úgy esik ki egy támogatási kategóriából, hogy még be sem került. Mi a tárca álláspontja az ügyben és mikorra várható végleges kormánydöntés?

Az EU eljárási szabályozása nem teszi lehetôvé, hogy bárki forrásszerzés céljából megváltoztassa belsô területei lehatárolását. Meghatározott idôpontban kezdeményezhetô a változás, s az meghatározott idô múlva léphet hatályba. Ennek alapján 2008. január 1-je elôtt ez a változtatás nem látszik lehetségesnek.
A problémára több megoldást látok.

Az egyik nyilván a különválás, de ez csak hosszabb távon hozhat változást. A másik, hogy különleges eljárást kérünk erre a területre, mind a támogatások, mind a források nagyságrendjét, mind a támogatandó célok és a támogatás mértékét illetôen. Erre van már példa Európában, ezért ez méltányolható, az EU logikájának megfelelô megoldás lehet.
A luxemburgi elnökség végére, júniusra, a legtöbb tagország szeretné elfogadni az uniós pénzügyi tervet. Annak keretében dôl majd el, hogy kaphat-e a központi régió különleges elbánást.

Kolber István: Elkészült a budapesti agglomeráció területrendezési tervérôl szóló törvényjavaslat. Miért szükséges a terület-felhasználás szabályozása, és hogyan illeszkedik a törvényjavaslat az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazottakhoz?

Azt kívánjuk szabályozni az agglomerációban, hogy a fejlesztések hogyan és hol helyezkedjenek el a térben. Nem mindegy ugyanis, hogy hol húzódik egy utca, hová telepítünk ipari parkokat, hol és hogyan alakítunk ki zöld területeket. Ennek megvannak a szakmai szabályai, amelyeket aztán állampolgárként, önkormányzatként olykor nem is olyan könnyű elfogadni. Az itt élô emberek szempontjából a szabályozással újra az életminôség kerül elôtérbe. Gátat szeretnénk szabni annak, hogy egy-egy település pazarlóan bánjon a területekkel, és a szükséges többszörösét jelölje ki lakó-vagy ipari területnek. A tér ugyanis véges erôforrás, mellyel megfontoltan kell gazdálkodni.

Az agglomeráció szabályozása nem lesz negatív hatással annak dinamikájára?

Semmiképp. A szabályozással az agglomeráció élete a korábbihoz hasonlóan lendületes marad, csupán határozottabbá válnak a fejlesztések megvalósításának lehetôségei. A rendezés azért is szükséges, mert csak ott lehet gyorsan fejleszteni, ahol megvannak a területrendezés szabályai. A fejlesztési pénzek felhasználása nagyban függ attól, hogy a fejlesztendô terület milyen rendezési tervvel rendelkezik, hogyan határozza meg a fejlesztés irányait.

Az új terv milyen részletességgel szabályoz? Megszabja például, hogy a lakóövezetekben milyen tevékenységek folytathatók?

A budapesti agglomeráció területrendezési terve a nagy térkategóriákat, többek között a vonalas létesítmények elhelyezését rendezi. Az egyes települések majd ez alapján tudják megalkotni a saját rendezési tervüket, amelyben már a kérdésben említett, és nagyon fontos részletek is megfogalmazódnak.
Itt is a részletekben van a lényeg, hiszen a mindennapi élet kultúrája tükrözôdik abban, ahogyan egymás mellett élünk. Ha tekintettel vagyunk a körülöttünk élô emberekre, mindannyiunk életminôsége javulni fog.

Ön jó példa erre, hiszen civilben egy kaposvári lakótelepi egyesületet vezet. Milyen céllal szervezôdtek?

Egyesületünk a kaposvári Rippl Rónai villa és környékén működik. A mára majd 150 fôs társaság azért fogott össze, hogy újra szép lakókörnyezetben élhessünk. Társadalmi munkában tettünk rendbe egy teret, és egy kis kápolna környékét. Valaha ez a területet gondozatlan volt. Ma gyerekek játszanak itt, sportversenyek zajlanak, sôt külön búcsút is tart már az egyesület. A mi példánk egy a sok közül, amely a civil kezdeményezések erejét mutatja.

Mi a lényege, és hogy áll a középtávú turizmusfejlesztési stratégia?

A stratégia, melyet az Országos Idegenforgalmi Bizottság szakmai irányításával és jóváhagyásával készült, a hazai turizmus lehetôségeit tárja fel, ezáltal segíti a Nemzeti Fejlesztési Terv fô irányvonalainak kidolgozását. Szeretnénk megtalálni a turizmuson belül azokat a területeket, amelyeken keresztül az egész ágazat óriási lendületet vehet, és kialakulhat Magyarország fejlôdésének egyik fô iránya. A javaslatot hamarosan a kormány elé fogjuk terjeszteni.

A februárban indult Fészekrakó Programról jót és rosszat egyaránt hallani. Miközben a hivatal a nem szűnô érdeklôdésrôl számol be, ellenzéki politikusok szerint a programot csak nagyon kevesen tudják kihasználni. A leggyakrabban kifogásolt rész az állami kezességvállalással biztosított hitelre jogosultak korhatára. Fog-e emelkedni és mikor a korhatár, és terveznek-e egyéb intézkedéseket annak érdekében, hogy nagyságrendekkel többen juthassanak otthonhoz?

A Fészekrakó Program legnagyobb pozitívuma, hogy többletlehetôséget kínál a már eddig is meglévô támogatások mellé. Ugyanúgy felvehetô a jelzálog-, és a kedvezményes kamatozású hitel, mint korábban. A szocpol továbbra is rendelkezésre áll, "csak éppen" emelt összeggel. Bevezettük a használt lakás vásárlását segítô "félszocpol" támogatást, és állami kezességvállalással akár önerô nélkül is lehet lakást vásárolni. Nem kell a fiatal, gyermekes családoknak hosszú ideig várni a lakásuk megvásárlására. Igyekszünk minél több fiatal számára elérhetôvé tenni a kedvezményeket - amennyiben ehhez változtatásokra lesz szükség, megtesszük.

Budapest majd fele panellakásban él. Számukra mit kínál a kormány?

A panel program keretein belül több tízezer lakást fogunk felújítani. A rehabilitáció során az épületek közötti terekrôl sem feledkezünk meg. Az emberek lakhatását pedig nem pusztán lakásügyként, hanem társadalmi ügyként kezeljük.

Várható-e, és ha igen, mikor a Regionális Operatív Program (ROP) eljárásrendszerének egyszerűsítése?

Szeretnénk átlátszóbbá tenni a területfejlesztési célokat szolgáló támogatásokat. Ez egyrészt azért fontos, mert megkönnyíti a pályázók munkáját, másrészt a pályázati rendszer lebonyolítása egyben fôpróba is az Európai Unió elôtt. A regionális operatív programokról egyébként csak jókat mondhatok: egy évvel ezelôtt indult a ROP, s mára gyakorlatilag annyi jó pályázatunk van, hogy teljes mértékben biztosított az uniós források felhasználása.

Van valami tanulsága az eddigi pályázati rendszernek?

Igen az együttműködés. Az Európai Unió legnagyobb elônye, hogy összefogásra késztet és tanít bennünket. Legyen szó akár egy társasházról, akár egy település óvodájának felújításáról.

Mire elég másfél év a magyar regionális fejlesztés élén? Mik a személyes célkitűzései?

A Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatban személyes célom, hogy elkészüljenek az önálló, regionális fejlesztési programok, vagyis a régiók határozhassák meg saját fejlesztési irányaikat és tempójukat. Ez nem pusztán pénzelosztási technikát, hanem Magyarország gondolkodásmódjának átalakítását is jelenti.

Örömteli lenne, ha a turizmus az elkövetkezendô idôszak kiemelt fejlesztési iránya lenne az NFT 2-ben, és elkezdôdne az új kongresszusi központ építése. Ha a Fészekrakó Program úgy megy tovább, ahogy elindult, ha az építés ügye hangsúlyosabbá válik hazánkban, és ha a városainkon, településeinken jobban látszik az igényesség, akkor már nem volt haszontalan ez a másfél év.
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés