Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
NFT

Összefogással a sikeres Magyarországért

Megkezdõdött az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció háttéranyagának társadalmi egyeztetése, amely a 2007 és 2013 közötti idõszak európai uniós forrásainak felhasználását körvonalazó II. Nemzeti Fejlesztési Terv magalkotásának alapjául szolgál. A következõ uniós idõszak büdzséjérõl való megegyezés azonban elmaradt, számos kérdést vetve fel az EU jövõjét illetõen. Szaló Péterrel, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökével beszélgettünk.
A mai fejlesztéspolitikát oda-vissza csatolásos tervezési módszer jellemzi.
Hogyan tudjuk ilyen körülmények mellett megtervezni Magyarország hétéves stratégiáját?

Nagyon sajnálatos, hogy az Unió nem fogadta el a 2007-13-as időszakra vonatkozó költségvetést, azonban amikor elhatározta a kormány, illetve javaslatot tettünk arra, hogy megkezdjük az ország felkészülését a következő tervidőszakra, tudatában voltunk annak, hogy a tervezés számos peremfeltétele még nem került rögzítésre. Akkor még nem tudtuk, hogy milyen költségvetést tervez az Európai Bizottság, és nem állt rendelkezésre az az európai stratégia, ami alapján ki kellett alakítanunk Magyarország nemzeti stratégiáját. Hivatalunk mégis azt javasolta a kormánynak, hogy kezdjük meg a tervezést, alakítsunk ki egy olyan országos fejlesztéspolitikai koncepciót, ami nem az Európai Uniónak, hanem Magyarországnak, a magyar gazdaság szereplőinek, a magyar társadalomnak, minden magyar állampolgárnak készül.




A kormány elfogadta az indítványt, azzal a javaslattal, hogy az országos fejlesztéspolitikai koncepció ölelje fel a potenciális uniós támogatáson felül azokat a területeket is, amelyeket kizárólag a magyar költségvetés finanszíroz; legyen ez az alapja a következő Nemzeti Stratégiai Referenciakeretnek, illetve a majdani operatív programoknak. Időközben körvonalazódott a bizottság költségvetés-tervezete.

Vagyis úgy kellett kialakítanunk Magyarország hét éves költségvetését, hogy még nem ismertük a Közösségi Stratégiai Iránymutatások első változatát?

Igen. A stratégiai iránymutatásokat 2005 januárjában ismerhettük meg, amit februárban bilaterális egyeztetés követett, az elmúlt hónapban pedig az érintett miniszterek megtartották azt az informális miniszteri találkozót, ami a stratégia talán legfontosabb jóváhagyási fóruma volt.
Közben megjelentek a rendelettervezetek. Tavaly augusztus-szeptember körül jutott el a tervező asztalunkra az a rendelet csomag, amelynek jelenleg folyik az egyeztetése Brüsszel-ben. Tehát azt mondhatom, hogy tavaly szeptember óta, hétről hétre mélyedünk el munkatársaimmal a felhasználási szabályokban.

A szabályok alakulnak, hiszen számos javaslatunkat elfogadták, számos tervjavaslat elfogadásában még bízunk, vagy harcolunk érte; a kép mindenesetre napról napra biztatóbb. A fentiek tapasztalata, hogy akkor már könnyű és gördülékeny a tervezés, amikor teljesen nyilvánvaló a feltételrendszer. Erre várni azonban nem szabad, a siker érdekében elébe kell menni a dolgoknak.

Mennyivel csökkentette az EU a 2007-től hazánkba érkező pénzeket?

A tervezett 24 és fél milliárd eurót az elnökség javaslata körülbelül 10 százalékkal csökkentette. Ezt tekinthetnénk akár tervezési hibahatárnak is, de természetesen annál kicsit többről van szó, hiszen nem mindegy, hogy Magyarország 24 vagy 22 milliárd euró támogatást kap. A támogatás csökkentése mindenesetre nem kényszerít jelentős változtatásra a nemzeti fejlesztési terv szempontjából, Mindkét változatra lehet tervet készíteni, azzal a különbséggel, hogy a nagyobb pénzösszeg esetében gyorsítottabb ütemű felzárkózással számolhatunk.

Ön szerint mikorra várható, hogy megállapodik az Európai Unió a költségvetésről?

Mivel itt alapvetően nem költségvetési, hanem politikai vitáról, méghozzá a volt tagországok közötti politikai disputáról van szó, nagyon nehéz megjósolni. Az azonban biztos, hogy a donor országok által képviselt álláspont kedvezőnek tűnő feltételeket biztosíthat az új tagországok számára.

Szükséges-e a fejlesztéspolitika céljainak még szélesebb körű társadalmi egyeztetése? Ha igen, mit tesz a hivatal ennek érdekében?

Az Európai Bizottság a rendeleteiben előírja a tervek széles körű egyeztetését a társadalom gazdasági szereplőivel, a szakszervezettekkel, a környezetvédelmi mozgalmak képviselőivel, sőt az esélyegyenlőségért harcoló szervezetek képviselőivel is.
Mire is vonatkozik ez? A mi esetünkben, a nemzeti stratégiai referencia keretre, amit az év végére fogunk elkészíteni, s legkorábban, januárban esedékes a benyújtása akkor, ha a költségvetés addig elfogadásra kerül.

Hogy alátámasszam, mennyire fontos a partnerségi egyeztetés, megemlíteném, hogy a fejlesztési hivatal az országos fejlesztéspolitikai koncepciót is széles körű egyeztetésre viszi úgy a régiókban, mint az ágazatok szakmai berkeiben. Mert nemcsak arra van szükségünk, hogy a koncepciónkra igent mondjanak az érintettek, hanem arra is, hogy gondolkodást indítsunk el a települési, a kistérségi, a megyei és a régiós szinteken, és világossá tegyük az értékszempontokat. Tervezni, fejleszteni, beruházásokat megvalósítani ugyanis sokféle szempont alapján lehet.

Talán a legszembetűnőbb szempont ilyenkor az, hogy itt ez a sok pénz, amit el lehet költeni.

Általában valóban ez szokott lenni az első gondolat, amit rögtön annak kell követnie, hogy ez azért nem ilyen egyszerű. A rendelkezésre álló óriási öszszeget ugyanis úgy kell elkölteni, hogy az az ország versenyképességét szolgálja, és megfeleljen a fenntartható fejlődés követelményeinek. Innen nézve már nem is olyan egyszerű a helyzet. Konkrét példával élve: nem elég szennyvíztisztítót építeni, ha azzal több kárt okozunk, mint hasznot.

Mert nem mindegy például, hogy olyan szennyvíz-agglomerációkat alakítunk-e ki, amelyek rendelkeznek az ellátandó népességszámmal, és a többi feltétellel, vagy olyan települések alkotnak társulást a szennyvíztisztító és hálózata kiépítésére, amelyeknek öszszetartozása, megkérdőjelezhető. Továbbá valószínűleg nem az a környezetbarát megoldás, ha szennyvíztisztítót építek, és közben a Duna túloldaláról, a Duna alatt pumpálom át a szennyvizet a tisztítóra. Vagyis nem a pénzek elköltése, hanem a velük való bölcs gazdálkodás a kihívás.

A társadalmi egyeztetés felhívja a figyelmet a magyarországi civil szervezetek működésére, egyúttal meg is erősíti a civilek munkáját.

A civil szervezetek véleményét nem csak a fejlesztési tervvel kapcsolatban kértük ki, hanem minden, a társadalom széles rétegeit érintő rendelet, jogszabály bevezetése előtt, például a területfejlesztési törvény kapcsán. Emellett azonban érdekes látni, hogy a civil mozgalmak között is eszmecserék folynak, igyekeznek közös álláspontot kialakítani, hogy még inkább érvényt tudjanak szerezni szempontjaiknak. A civil társadalom ereje éppen az érdekcsoportok együttműködésében, kompromisszumkészségében rejlik.

Mennyiben találkoznak egymással az országos stratégia törekvései és a régiók fejlesztési stratégiáinak irányvonalai?

A régiós stratégiák kialakítása a nemzeti stratégia irányvonalai mentén történik. Tehát a régiók a nemzeti fejlesztési stratégiát tekintik irányadónak a tervezésben. A nemzeti stratégiát azonban úgy alakítottuk ki, hogy figyelembe vettük a régiók fejlesztési elképzeléseit. A maga nemében tehát egyedülálló oda-vissza csatolásos tervezési módszernek vagyunk a tanúi, ami alapjaiban különbözik attól, amikor központi elképzelések alapján, a tervlebontáshoz hasonlóan kell végrehajtani a fejlesztéseket.

Tehát a régiók fejlesztési stratégiáiban egyértelműen kitapintható a központi elképzelések követése, mégis a versenyképesség javítása csak egyedi kezdeményezésekkel lehetséges. Például egyes területeken olyan unikális helyzetet kell kialakítani, ami az ország, vagy épp Közép-Európa más régióira nem jellemző, így egyfajta versenyelőnyt jelent.

A nemzeti fejlesztési stratégia része a Befektetés az emberbe című elem. Mit kell ezalatt konkrétan értenünk?

Ennek az elemnek a fókusza is a versenyképességen, mégpedig a társadalom versenyképességére van állítva. Mivel nemcsak Magyarország, hanem Európa más országainak költségvetése is súlyos helyzetben van, továbbá nagyon nehezen fenntartható a nyugdíjrendszer, elemi érdekünk, hogy az aktív korú emberek dolgozzanak. Ehhez azonban nem elég csupán munkalehetőséget teremteni, meg is kell tanítani az embereket arra, hogy a mai kor követelményei szerint tervezzék munkapályájukat. Vagyis, ne féljenek az esetleges munkahely és -terület változástól, hanem magukévá téve az élethosszig tartó tanulást, válaszolni tudjanak a kihívásokra.

Az élethosszig tartó tanulás szintén felveti a civil szféra jelentőségét, például a továbbképzések terén. Milyen támogatásra számíthatnak az "oktató" civilek?

A civil szektor, más uniós tagországokhoz hasonlóan, jelentős foglalkoztató. Legyen szó karitatív szervezetekről, vagy olyan intézményekről, amelyek lényegében állami feladatot látnak el. A civil szféra azonban Magyarországon még nem önfinanszírozó, ezért munkájához a kohéziós alap forrásaiból számíthat támogatásra.

Hogyan tegyük sikeressé Magyarországot?

Összefogással - úgy kormányzati mint önkormányzati, gazdasági és társadalmi szinten. Fontos megértenünk: hazánk versenyképessége nagyban múlik azon, hogy mennyire tudunk közösen tervezni, dolgozni. Éppen ezért érdekeltek vagyunk egymás és végső soron Magyarország eredményességében. A külön-külön kis törekvések nem biztos, hogy elérik céljukat, míg ha együtt tudunk gondolkodni, sikeres Magyarországot építhetünk.
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés