Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Európa magazin

ITER = Korlátlan, tiszta villamos energia

Olajos Péter, 2005.03.10.
Címkék: Kitekintő
A világ és benne Európa energiaéhsége egyre nagyobb. A fogyasztói társadalom kiszélesedésével, a folytonos gazdasági növekedéssel és a technikai fejlõdéssel olyan zsákutcába tartunk, melynek végén az energiától, azon belül is a villamos energiától való totális függõségünk vár. A megoldást most sokan egy négybetûs mozaikszóban látják, amit úgy hívnak: ITER
ITER: Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor
Az Európai Unió energiapolitikája három fő célkitűzést követ: az energiaellátás biztonságát, a közösség energiapiacainak szorosabb integrációját és a fenntartható fejlődést - beleértve a klímaváltozás elleni küzdelmet is -. A huszonöt tagország együttes villamos energiatermelő (erőművi) kapacitása körülbelül 600 gigawatt, amit az elemzők szerint 2030-ig 900 gigawattra kell majd bővíteni. Ez, azon kívül, hogy mintegy 1300-1400 milliárd eurót emésztene fel, óriási problémákat vet fel ökológiai rendszerünk fenntarthatóságát illetően.
Emiatt Brüsszel is aggódik, így csöppet sem könnyű a dolga Andris Piebalgs-nak, a lett nemzetiségű energiaügyi biztosnak, aki igyekszik más stratégiát folytatni, mint elődje, Loyola de Palacio. Ez nem is csoda, hiszen az Unió Energiaellátásának Biztonságáról szóló 2000-es, úgynevezett Zöld Könyvben megfogalmazott célokat nézve megállapíthatjuk, hogy azokban ezidáig kevés előrelépés történt. Ráadásul időközben alaposan megváltozott az energia globális helyzete, így az uniós energiapolitikával szembeni kihívások is sokrétűbbek lettek, melynek számos oka van.

Biztonságos ellátás

Igaz, hogy Európában eddig csak viszonylag ritkán fordultak elő áramkimaradások, úgynevezett "black out"-ok, de ez sokszor csak a szerencsének volt köszönhető. Tény ugyanis, hogy az energiaellátás biztonsága Európában nem kielégítő. Az Európai Bizottság csak az év végére ígérte az erről szóló közleményt, de a nyugtalanító jelek már látszanak. Az Áramszállítás Koordináló Szövetség (UCTE) legújabb előrejelzése szerint 2005-2007-ben Európa nyugati és középső része még nem lesz veszélyben, de azt követően fokozott befektetés szükséges a termelés és az átviteli hálózatok terén, hogy ez így is maradjon.

Megújuló energia és a hatékonyság

A megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra ez idáig fordított figyelem nem elégséges. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az uniós célt, miszerint 2010-re a megújuló energiaforrások részesedésének a teljes energiatermelésben el kellene érnie a 12 százalékot (villamos áram tekintetében pedig a 22 százalékot) mára már senki sem tartja reálisnak. Az energiahatékonysági programok tagállami támogatása is hasonlóan gyenge, általában csupán politikai beszédek és nyilatkozatok részei, nem pedig a költségvetésé.

Függőség és apadó készletek?

Európában a felhasznált energiahordozók 40 százaléka kőolaj, 23 százaléka földgáz, 16 százaléka nukleáris, 15 százaléka szén, és csupán 6 százaléka megújuló alapú. A "fosszilis függés" tehát egyértelmű és nyomasztó, ami indokolttá teszi, hogy geopolitikai értelemben szélesebb ellátási alap után nézzünk, melyet a növekvő olajárak, és a szállító országokban mutatkozó instabil politikai helyzet is indokol. Egyre komolyabb az aggodalom az olajtartalékokat illetően is. Elemzők szerint a nagy olajvállalatok túlbecsülték a tartalékaikat, így az EU-nak tevőlegesen is hozzá kell járulnia megoldások kidolgozásához arra az esetre, ha majd az olajból nem áll elegendő rendelkezésre a növekvő igények kielégítéséhez.
A fent vázolt problémák miatt sokak szerint csak akkor beszélhetünk mai energiafaló létünk további fenntarthatóságáról, ha időközben valamilyen energetikai forradalom következne be, ami elődjéhez, az ipari forradalomhoz hasonlatosan műszaki, technikai áttörést jelentene. Az energetikai forradalom azonban még várat magára. Vagy mégse?

ITER, a termonukleáris forradalom

Talán az említettek miatt is kíséri megkülönböztetett figyelem az ITER, azaz a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor körüli fejleményeket, amely a világ legnagyobb nemzetközi együttműködéssel készülő kutatási és fejlesztési projektje lesz a Nemzetközi Ûrállomás óta. Az ITER lényegében egy kísérleti berendezés, melynek tapasztalatai alapján előreláthatóan a 2030-as években megépülhet az első kísérleti termonukleáris erőmű. A nemzetközi program célja, hogy megvalósítsa a fúziós energiatermelést oly módon, hogy az versenyképes lehessen a mai energiaforrásokkal. Ha ez sikerül, a fúziós energiatermelés a század második felének meghatározó energiatermelési módjává válhat.
A 2005. június 28-án Moszkvában aláírt megállapodás értelmében az ITER helyszíne a Marseille-től 70 kilométerre észak-keletre fekvő, dél-franciaországi Cadarache városa lesz, míg a projekt európai adminisztratív főhadiszállását a határ túloldalán lévő spanyolországi Vandellos-ba helyezik. Csak az Olimpia rendezési jogáért folytatott küzdelemhez volt hasonlítható az a vetélkedés, amelyben végül Cadarache győzött, a japán Rokkasho városával szemben - köszönhetően az Európai Unió közel két éven át tartó lobbizásának.

Japán privilegizált pozícióban

A lobbizás, helyesebben alkudozás - a kiszivárgott hírek szerint - zsarolásoktól sem volt mentes, vagy hogy politikailag korrektebbül fejezzük ki magunkat, Európa az ügyben unilaterista álláspontot képviselt. Így végül az Unió kijelentette, ha Japán nem egyezik bele Cadarache-ba, akkor nélküle is elkezdi a beruházást. Végül a távol-keleti ország úgy egyezett bele a franciaországi építésbe, hogy ennek fejében privilegizált pozíciót kap a projektben. Ebből adódóan japán személy töltheti be az ITER irányítására megalakított szervezet főigazgatói posztját, valamint Japánban valósul meg számos, a kutatással kapcsolatos beruházás, például egy anyagvizsgáló létesítmény, illetve egy távirányítású robottechnológiákat kutató intézet. Sőt az alkatrészek 20 százalékát Japánban állítják majd elő, de ezek felét az EU finanszírozza japán ipari partnerek bevonásával. Végül Japán adja a majdani tudományos kutatócsoport 20 százalékát is. A létesítmény építésében az Európai Unió, Japán, Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, és Dél-Korea vesznek részt. A projekt teljes költségvetése 10 milliárd euró, amelynek 50 százalékát az EU és Franciaország állja, a maradék 50 százalékot pedig a résztvevő többi öt ország, egyenlő részben. Maga a Cadarache-i erőmű ebből 4,7 milliárd eurót emészt fel, és a tervek szerint 8-10 év alatt készül el. A tagok hozzájárulása főként természetben történik majd, vagyis a partnerek gyártják és szállítják a megfelelő szerkezeti elemeket.
Az Európai Unióban az Európai Nukleáris Szervezet (EURATOM) koordinálja majd a kutatásokat, melyek keretében - az előzetes becslések szerint - kétezer tudós és mérnök fog közösen dolgozni a problémák megoldásán. Lévén uniós tagország, Magyarország és a magyar tudósok sem maradnak ki a közös európai kutatásokból. Hazánkban a KFKI-RMKI-ban működő Magyar Euratom Fúziós Szövetség koordinálja majd a kutatók munkáját.

Mint a Nap, csak kicsiben

Az ITER-projekt az évtizedeket felölelő atomenergia fejlesztési kutatás legnagyobb állomása. A hagyományos atomerőművekben nehéz atomokat hasítanak szét az energia felszabadításához. A fúziós reaktorban a könnyű atomok magjainak nehezebbekké egyesülése, összeolvasztása eredményeképpen hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. Ez az energiatermelési forma, mely a Nap és más csillagok energiatermelését is biztosítja, elméletileg a Földön is megvalósítható.

Tehát az ITER a Napban lejátszódó folyamatot próbálja utánozni kicsiben. Mivel azonban a Napban lévő százezer atmoszférás nyomás előállíthatatlan a Földön, a Napban uralkodó 15 millió Celsius-fokos hőmérsékletet 100 millió (!) fok előállításával szeretnék a tudósok ellensúlyozni. Ilyen hőmérsékleten a gáz plazmává alakul, és a deutériumból és tríciumból álló plazmarészecskék összeolvadva héliumot és nagy sebességű neutront alkotnak. Ezt a szuperforró plazmát a fúziós reaktorban elektromágnesek tartják össze.
A fúzióhoz szükséges üzemanyag a Föld vizeiben és a földkéregben található anyagokból gyakorlatilag korlátlan mennyiségben előállítható. A deutérium és a trícium hidrogén izotópok ból - a deutérium vízből nyerhető ki -, míg a tricium egy könnyűfémből, a lítiumból állítható elő, ami az egész világon megtalálható. Egy kilogramm trícium ugyanannyi energiát állít elő, mint 10 millió kilogramm kőolajszármazék. A megjelent nyilatkozatok szerint a tudomány azzal számol, hogy már az évszázad végére 10-20 százalék lesz a termonukleáris fúzióból származó energia részesedése, azaz elérhető közelségbe kerül a kőolajtól való függetlenségünk megvalósítása.

A termonukleáris erőműnek két nagy előnye van az atomerőművel szemben. Egyrészt az alapanyag korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, másrészt a módszer sokkal kisebb radioaktivitást hoz létre, mint a hagyományos atommaghasadásos folyamat. Így, ha sikerül megépíteni a termonukleáris erőművet, akkor azzal olcsó, környezetbarát, jóval kevesebb radioaktív-hulladékot termelő erőművet nyernénk.
Egyre inkább úgy tűnik, versenyt futunk az idővel. Csak remélhetjük, hogy a tudósok találékonysága és a kormányok elszántsága végül megoldást ad kínzó energiaéhségünk csillapítására. Persze megoldás már ma is létezik, amit úgy hívnak: önkorlátozás, de sajnos - valljuk be - ez soha sem volt az emberiség sajátja.


Olajos Péter
Európai Parlamenti képviselő
a Környezetvédelmi Bizottság és az
Atomenergia Munkacsoport tagja
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés