Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Gazdaság

Albánia, a változás országa

Simonyi Péter, 2006.03.10.
Címkék: Cégtársadalom
Albánia ma is az egyik titokzatos, ismeretlen szeglete Európának, amelyrõl igen keveset tudunk, és amelyrõl sok alaptalan hír kering. Aki ott járt, megismert egy természeti adottságaiban rendkívüli, átalakulásban lévõ országot, ahol kedves, barátságos emberek fogadják az idegent.
A Ion-tenger partja
Albánia általános képe


Albánia a Balkán-félsziget nyugati felén terül el, Szerbia és Montenegró, Macedónia és Görögország közé ékelődve, az Adriai- és a Ión-tenger partján. Majd 2/3 dunántúlnyi területén, 28 748 négyzetkilométeren mintegy 3 millió lakos él, főként a parti síkságon, Alacsony-Albániában (3,135 millió, 2005). A születések száma az ezredforduló óta 20 százalékkal csökkent, 2004-ben 43 ezer újszülött jött világra. A főváros Tirana, ahol gyorsan növekszik a népesség (400 000 fő). Közigazgatási szempontból az ország 12 prefektúrára, megyére, 36 kerületre és 374 községre oszlik.
A jórészt hegyek borította, a mélyebb területeken kellemes mediterrán éghajlatú ország magashegységei Magas-Albániában hegyvidéki klímát rejtenek. Negyvenöt hegy emelkedik 2000 méter fölé, a legmagasabb keleten a Korab, 2764 méter, de nem sokkal marad el a Jezerce sem, az Albán-Alpok fő csúcsa (2694 méter). A leghosszabb folyók sem érik el a 300 kilométert (Drin, Seman, Vjosa). Forrásokban viszont rendkívül gazdag ország, hiszen a hegyvidékeken nagy mennyiségű csapadék (1500-2800 mm/év) hullik. Nagy tavai mind szomszéd országokkal határosak (Shkodrai-, Ohridi-, Preszpa-tó).

Természet és természetvédelem

Albánia természeti adottságai kivételesek. A változatos domborzat, a nehezen járható hegyvidék - részben a hosszú ideig tartó elszigeteltségnek és szigorúan szabályozott életnek is köszönhetően - az erőltetett iparosítás, bunkerépítés ellenére ritka gazdagságról tanúskodik.
Az alpesi jellegű magashegységektől a sziklás, köves, kavicsos, homokos, összesen 316 kilométer hosszú tengerpartokig minden tájtípus megtalálható az országban.

Az élővilág páratlan. Európa növényeinek 30 százalékát, 3250 növényt, valamint 84 emlőst, 325 madarat, 15 kétéltűt, 37 hüllőt, 313 halat, 4000 rovart önálló fajként ismernek. Olyan ragadozók, melyek Európában már ritkák, mint a barnamedve (606), a vadmacska (305), a hiúz (28), a vidra (402), a farkas (1990), itt bőven élnek (1999-es adatok).
A természetvédelmi jogalkotás 1990 óta intenzíven folyik. Albánia Biodiverzitás Stratégiája és Akcióterve 1999-ben készült el és 2000 óta hatályos, s az élőhelyek védelmét szolgálja.

Az alapvető jogi hátteret a védett területekről szóló 2002. évi 8906. számú törvény alapozta meg. A törvény 6 kategóriába sorolja a védett területeket (zárójelben a számuk, 2002-ben):

szigorúan védett természeti rezervátum (tudományos rezervátum) (4)
nemzeti park (13)
természeti emlék (115, 68)
élőhely/fajvédelmi terület (26)
védett táj (4)
kezelt védett terület (4).

A 384 védett természeti érték teljes kiterjedése 166 611 hektár, az ország területének 5,8 százaléka.

Nemzeti parkok

Albániában a 13 nemzeti park a védett területek 1/3-át, az ország területének 2 százalékát fedi le.

A Dajti Nemzeti Park volt a legelső. Az 1960-ban létesített Dajti Nemzeti Parkerdőből vált 1966-ban nemzeti parkká. A Tiranától (Tiranë) közúton 25 kilométerre keletre fekvő, 3300 hektáros védett területen az 1613 méteres Dajti-hegy magasságáig maradt meg a hegyvidéki zonális növényzet, amely gazdag állatvilágnak nyújt otthont.

A Theth Nemzeti Park északon, az Albán-Alpokban, Shkodra (Shkodër) városától 80 kilométerre keletre terül el. A 2630 hektáros park alpesi jellegű vad vidék, erdőiben barnamedvék és nagyszámú hiúz él.

A Lura Nemzeti Park a Kunora e Lures masszívumban helyezkedik el, Lezha (Lezhë) városától 70 kilométerre keletre, Peshkopitól 30 kilométerre nyugatra, Albánia közepén. Az 1280 hektáros terület erdői legalább 14 tengerszemet rejtenek, melyek egyikének felszínét vízililiomok fedik.

A Divjaka Fenyvesek Nemzeti Park Lushnja (Lushnjë) városától 40 kilométerre nyugatra, a tengerpartnál fekszik, a Karavastaja-lagúna csücskében. Ramsari terület, a védett vizes élőhely a dalmát pelikán fészkelő helye (az 1990-es években 40-70 pár, az európai állomány 5 százaléka élt itt). 1250 hektárján folyótorkolatok, lagúnák, homokdűnék, fenyőerdők adnak otthont a rendkívül változatos növényvilágnak, színes madárvilágnak.

Az 1010 hektáros Llogara Nemzeti Park az Otrantói-szoros albániai oldalának gyöngyszeme. A tengerszinttől 2018 méterig emelkedő terület változatos mediterrán övezeti hegyvidéki zónációt őriz, egyben elválasztja az Adriai- és a Ión-tenger által befolyásolt klímát. A déli kikötőtől, Vlorától (Vlorë) 40 kilométerre délre lehet elérni a Kékesnél alig magasabban (1027 m) fekvő, lenyűgöző panorámájú hágót.

A Drenova Fenyvesek Nemzeti Park Albánia keleti részén, a Korca (Korçë) városától 10 kilométerre keletre magasodó Morava-hegység lejtőin terül el. Az 1380 hektárból 750 az erdő, melynek nagy része egyedülállóan jegenyefenyő. Az itteni erdők csúcsragadozója a barnamedve, de a farkas sem ritka.

A Valbona Nemzeti Park a második legnagyobb Albániában, területe 8000 hektár. Ez az első nemzeti park, amely a rendszerváltás után létesült. Az Albán-Alpok szívében, az ország északi részén mutatja be a hegyvidék csodáit, Bajram Curritól 30 kilométerre északra. A Theth Nemzeti Parkhoz közeli, változatos alpesi fenyőerdőkkel borított vadregényes völgyben, az attraktív sziklás csúcsok alatt rendkívül gazdag az élővilág, rengeteg a nagyragadozó.

A Tomor-hegység Nemzeti Park a harmadik legnagyobb, 4000 hektáron, Albánia egyik legszebb városától, Berattól 40 kilométerre kelet-délkeletre. A 2416 méter magas hegység természetes erődként magasodik a táj fölé, csúcsainál alpesi rétekkel, legelőkkel, ahol veszélyeztetett és ritka fajok élnek.

A Hotova Fenyvesek Nemzeti Parkot Albánia déli hegyei rejtik, 35 kilométerre Permet (Përmet) városától északkeletre. Az 1200 hektárt a környező hegyvidék zöld koronájának tartják, mert az albániai mediterrán vegetáció reliktuma. A változatos növényvilág az erdőirtások előtti időket idézi, és a hegyvidéki nemzeti parkokra jellemző gazdag állatvilágot tart el. A legnagyobb ragadozó itt is a barnamedve, de az őz, a farkas, a róka és a zerge sem ritka.

A Shtama-hágó Nemzeti Parkot a part menti síkság fölötti hegységben, Kruja (Krujë) város fölött hozták létre. Az északkeletre, 2,5 kilométerre kezdődő park kiterjedése 2000 hektár. Az ultrabázisos kőzeten a magasabb régiókban feketefenyő- és bükkerdők adnak sajátos képet a hegyeknek. A mediterrán karsztbokorerdőkben, macchiában őshonos az aranyvessző.

A Zall Gjocaj Nemzeti Park határos a Lura Nemzeti Parkkal, mintegy 40 kilométerre Burrel városától északkeletre. Itt is nagyon változatos a növényvilág. A 150-200 éves erdőkben feketefenyő keveredik jegenyefenyővel és bükkel, de gyakran más fajok is gazdagítják a növényzetet. Bár barnamedvével nem lehet találkozni, zergével, farkassal, rókával és siketfajddal annál inkább. Az 1700 hektáros érintetlen erdőségből 140 hektárt nyilvánítottak védetté 1996 óta.

Az 1999-ben létrehozott Prespa Nemzeti Park a legnagyobb Albániában. 2000 óta Délkelet-Európa első határokon átnyúló nemzeti parkja, Macedóniával és Görögországgal közös védett terület, 27 750 hektáron, Korcatól (Korçë) északkeletre, 40 kilométerre a hasonló nevű tavak mellett. Az IUCN Vörös Könyvében szereplő, világszerte veszélyeztetett kis kárókatonának egyik legnyugatibb téli pihenőhelye. Nemcsak endemikus fajok, az élővilág jelentik a gazdagságát, hanem a kulturális értékek sokasága is. Kora bronzkori települések nyomain kívül bizánci kolostorok emlékei, Trajan Kr. e. VIII. században épített vára, vagy a Maligrad-szigeten lévő, XIV. századi Szűz Mária-templom idézik a múltat.

A Butrint Nemzeti Park a legfiatalabb a nemzeti parkok között. Az ezredfordulón, 2000-ben hozták létre, 2500 hektáron. Az ország legdélebbi részén, Saranda (Sarandë) városától 25 kilométerre délre a hasonló nevű tavat is magában foglalja. A nemzeti parkhoz tartoznak a Ksamil-szigetek, 2-3 kilométerre Korfutól, és a környező tengerpart élővilága. A félsziget dombján fekvő névadó romváros - amely az illír időktől, a Kr. e. VI. századtól lakott - 1992 óta a világörökség része.
Albánia felvillantott páratlan természeti adottságai sikeres jövőt jósolnak a turizmusnak, ökoturizmusnak. Ennek kiépítése, fejlesztése az új kormány programjának középpontjában áll.

Simonyi Péter
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés