Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Európa magazin

"Bár felül a gálya..."

Olajos Péter, 2006.03.09.
Címkék: Kitekintő
A Kárpát-medencén átfolyó évi 120 milliárd köbméter víz egy lakosra jutó értékével világelsõk vagyunk. Azt, hogy mennyire jól, sõt sajnos néha "túl" jól állunk, mi sem bizonyítja jobban, mint az egyre gyakoribb árvizek, belvizek, felhõszakadások, amelyek Magyarország keleti régióját érintik leginkább.
A folyószabályozások, a folyamatos urbanizáció, az intenzív mezőgazdaság, a folyók vízgyűjtő területén történő erdőirtás, az éghajlatváltozás mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a vizek egyre gyorsabban, egyre veszélyesebben rohanjanak át az országon, utána hosszú hónapokra alacsony vízállást, hajózási problémákat, szárazságot, helyenként sivatagosodást okozva. Felidézve a régi szocialista időket, ahol egyszerre volt jelen a hiány és a pazarlás.

Az időszakos bőség azonban nem minden. A minőség legalább ilyen fontos tényező. Márpedig köztudott, hogy folyóinknak és tavainknak nemcsak a vízszintje, de a minősége is erősen változó. Ráadásul minőségük biztosításában nem csupán hazai feladataink vannak - gondoljunk csak arra, hogy a Magyarországon található 87 víztestből 40 osztott (más környező országba is átnyúlik a területe) -, hanem legalább ennyire fontos a szomszéd országok hozzáállása, az ő vízminőség-biztosítási rendszerük.

Márpedig ezen a téren jelenleg - finoman szólva - elég rosszul állunk. Bár politikai szándékokat innen is, onnan is hallunk, ennek ellenére a WWF által az évtized folyójának nyilvánított Rába habzik az osztrák bőrgyárak mosószere és a termálvíz-bevezetések miatt, a bősi helyzet megoldatlanságának "köszönhetően" a Szigetközben és a Kis-Dunán katasztrofális állapotok uralkodnak, a Tiszán és mellékfolyóin pedig a szivárgó romániai bányákból és az elmosott ukrán szeméttelepekről időről időre mérgező anyagok érkeznek.
Alvízi országként tudomásul kell vennünk azt a sajnálatos tényt, hogy mindenki szemete és hanyagsága akár több száz vagy ezer kilométer távolságból is bennünket sújt, a mi környezetünket terheli. Persze itthon is van tennivaló bőven.

Vízügyi gondjaink megoldására rendre születnek az országgyűlési és kormányhatározatok, törvények és egyéb joganyagok, amelyeket aztán sorra nem tartanak be, illetve a végrehajtásukra a szükséges összeget nem biztosítják, lásd Vásárhelyi-terv, Nemzeti Kármentesítési Terv, Duna-Tisza közi homokhátság elsivatagosodása elleni országgyűlési határozat, és még sorolhatnánk.

Nyilván ezek miatt is fokozott figyelem kíséri az európai szintű szabályozási kísérleteket, hiszen ezek kötelező ereje a tagországokat rászorítja a cselekvésre és a jelenleg még foghíjas nemzetközi együttműködésre. A vízvédelmet alapvetően szabályozó és keretbe foglaló európai alaptörvény a 2000-ben elfogadott "víz-keretirányelv", amely átfogóan szabályozza és védi Európa vizeit. Mindemellett mi, európai törvényhozók folyamatosan törekszünk a vizek minőségének javítására, a jelenleg érvényes szabályozások szigorítására. Az elmúlt két évben gyors egymásutánban több fontos jogszabályt is megvitattunk, amelyekből álljon itt egy rövid összefoglaló.

A felszín alatti vizek

A minőségről szóló irányelv első olvasatának vitája 2005 áprilisában fejeződött be az Európai Parlamentben, amelyet 2005 júniusában négy tagállam, köztük Magyarország ellenkezése dacára a Tanács mint "közös álláspontot" elfogadott. Most a tervezet második olvasatának vitája folyik, lehetővé téve a jogszabály 2007-es megszületését. Az új jogszabálytervezet értelmében a felszín alatti vizekre a nitrátok és a rovarirtószer-maradványok tekintetében ugyanolyan minőségi követelményeket írnak majd elő, mint a felszíni vizekre. Az intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló, vagy nitrátérzékenynek tekintett területeken a hatóságoknak közbe kell avatkozniuk, ha a felszín alatti vizek nitrát-tartalma literenként az 50 milligrammot meghaladja. Magyarország és másik három ország azért szavazott (sikertelenül) ez ellen, mert szerintünk az EU-nak más szennyező anyagokra is kötelezően betartandó határértékeket kellene előírnia.

Az új irányelv célja ugyanis, hogy teljessé tegye a közösségi vízvédelmi rendszert, s kiegészítse a felszíni vizek védelméről szóló direktívát. Ezért kötelezi a tagállamokat, hogy rendszeresen kövessék figyelemmel a felszín alatti vizek összetételét, és törekedjenek arra, hogy "jónak" nevezett kémiai állapotban maradjanak. Ez összhangban van a már említett vízvédelmi keretirányelvvel, amely 2015-re az EU valamennyi vízkészletére előírja, hogy "jó" állapotban legyen. Jelenleg sajnos az egyes tagállamok ahelyett, hogy megvédenék a felszín alatti vizeket, inkább utólag próbálják meg szankcionálni a szennyezéseket. Ez veszélyes, tekintve, hogy ha egyszer a szennyezés bekerül a vizekbe, akkor hosszú évtizedekre, esetleg évszázadokra van szükség azok megtisztításához.

Fürdővíz-direktíva

Az EP harmadik olvasatban, 2006. január 18-án nagy többséggel, 584-11-56 arányban elfogadta az unió új fürdővíz-irányelvét. Azonban még jó darabig, pontosabban 2014 végéig a régi, 1976-os irányelv rendelkezései maradnak érvényben, a most elfogadott jogszabály által meghatározott határértékeket, minőségvizsgálati módszereket és fürdővíz-kategóriákat csak 2015-től vezetik be.

Az újraszabályozásra, szigorításra azért volt szükség, mert bár a tengerparti fürdőhelyek vízminősége kevés okot ad a panaszra, a tó- vagy folyóparti strandok közül azonban minden tizedik nem felel meg a jelenlegi közösségi előírásoknak. A 2004-ben csatlakozott 10 új tagállamban - így hazánkban is - egyenesen minden második kijelölt fürdőhelyről elmondható ez. Egy átlagos fürdőző jelenleg 12 százalékos eséllyel kap valamilyen (főleg emésztőrendszeri, illetve légzőszervi) fertőzést.

Az új törvény a határértékek megváltoztatásával a fürdőzésre alkalmasnak ítélt helyeken 7,5 százalékra kívánja csökkenteni ezt az arányt.
A Parlament a határértékek szigorítása fejében hozzájárult ahhoz, hogy a kiváló, jó, illetve elégtelen minősítések mellett időlegesen bevezessék az elfogadható elnevezésű köztes kategóriát is. A magyarországi fürdőhelyek esetében különösen a Balaton és a Velencei-tó idegenforgalma szempontjából ez kulcsfontosságú. A Bizottság 2008-ban jelentést készít majd a fürdővizeket érintő új, tudományos, epidemiológiai fejleményekről. A vizsgálat kitér a vírusok jelenlétére is.

A jelentést is alapul véve, a Bizottság 2020-ig vizsgálja felül az irányelvet. Ekkor döntenek arról is, megszűnjön-e a most engedélyezett elfogadható minőségi kategória. Tehát eddig van ideje hazánknak arra, hogy fürdőhelyein elérje a jó vízminőségi állapotot, különben kénytelen lesz azokat bezárni.

Árvizekről szóló irányelv

Első olvasatban 2006 februárjában tárgyalta az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága azt az irányelvtervezetet, melynek célja az Európa majd minden országában egyre nagyobb méreteket öltő árvizek megelőzése, kockázatainak felmérése és kezelése, valamint az árvízkárok mérséklése. Az árvíz veszélyezteti az ember életét és tulajdonát, a környezetet és az infrastruktúrát. Maximálisan figyelembe véve a tagországok egyéni adottságait, az irányelv egységes elveken nyugvó árvízkockázati tervek kidolgozását írná elő a tagállamoknak, valamint ezen nemzeti tervek összehangolását az egyes tagországok között.

Egy pillanatig se higgyük, hogy ez csak a Kárpát-medence problémája, az Unió számos tagországa neheztel szomszédjaira és az azok vízügyi politikája okozta fokozódó árvízveszélyre - tegyük hozzá, jogosan. Természetesen mindenkit a saját cipője szorít leginkább, ezért aztán mi is reménykedve tekintünk e szabályozás elé, bízva abban, hogy a hamarosan uniós tagország, Románia is nagyobb együttműködést és empátiát mutat majd irányunkba. Az ésszerű cselekvés persze nemcsak Magyarország, de Románia érdeke is, hiszen a jelenleg a Kárpátokban folyó erdőgazdálkodás helyetti erdőgarázdálkodás komoly kockázatokat jelent Románia számára is.

Fairtás a Kárpátokban

A faállomány túlvágása az erdő meggyengüléséhez vezet, a megritkított erdő pedig képtelen ellenállni a nagyobb szélfúvásoknak. Hargita megye Erdészeti Felügyelőségének adatai szerint a megyében az évi megengedett 3700 köbméter helyett 2001-ben 5600 köbméter, 2002-ben 6500 köbméter, 2003-ban pedig 7800 köbméter fát termeltek ki hivatalosan. Ehhez jön még az illegális lopás, amely elképesztő méreteket öltött, a Felügyelőség szerint 2002-ben Hargita megyében 10 913 köbméter (!) fát loptak el. Nem is csoda, hogy a meggyengült erdő nem tudott ellenállni, így 2003-ban egy szélroham a szárhegyi alsóerdőben 150 hektár erdőt pusztított el. S mintha ez még nem volna elég, a hivatalos szervek - meglátva a hirtelen kínálkozó üzleti lehetőséget - 220 hektárt nyilvánítottak "széltöröttnek", így 20 000 köbméter fát vittek el, kopasz hegyeket hagyva hátra.

A román parlament bizottságot alakított a Hargita megyei "erdőkorrupciós" ügyek kivizsgálására, de hiába a vizsgálat, az ügyészségi nyomozás, a tettenérés, bírósági ítélet mind a mai napig nem született, sőt a lopások töretlen lendülettel folynak. Ez pedig visszafordíthatatlan ökológiai katasztrófával fenyeget. Az erdők mikroklímát szabályozó szerepének megszűnésével fokozódik az időjárás szélsőségessége, a lekopaszított hegyoldalakról pedig rohamos ütemben mosódik le a termőtalaj, akadályozva az újraerdősítést. Erdő hiányában a csapadék késleltetés nélkül jut a patakokba, folyókba, ismétlődő árvizeket okozva.

2005-ben aztán be is következett az, amitől mindenki tartott. Nyáron fél Románia, közte Székelyföld és Moldva, vízben állt. Házakat, falvakat, sokszor megyéket mosott el a víz, több milliárd dollár kárt és emberáldozatokat is követelve. Bizonyítva a régi tételt, miszerint nem lehet büntetlenül pusztítani a természetet, mert végül mi magunk is belepusztulunk.

Olajos Péter
Európai parlamenti képviselő
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés