Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Európa magazin

REACH - az Első Epizód

Olajos Péter, 2006.02.09.
Címkék: Kitekintő
Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni az Európai Parlament most elfogadott álláspontját az új vegyipari törvénytervezettel kapcsolatban. Az év elején (lásd: Ma és Holnap 2005/2-3) már írtunk az új uniós szabályozás elõkészületeirõl, most az elõzetes eredményekrõl is beszámolhatunk.
Széchy Anna és Olajos Péter a strasbourgi parlament épületében a REACH szavazás alatt rendezett környezetvédelmi kiállításon
Két évig tartó vita után, 2005. november 17-én az Európai Parlament első olvasatban megtárgyalta és szavazott az új európai vegyipari rendeletről. Az új rendszer mindenekelőtt egységes szabályozást vezetne be a régi, azaz az 1981 előtt forgalomba hozott, valamint az új anyagokra, emellett több tucat különálló, már meglévő jogszabályt válthatna ki. A rendelettervezet fő újdonsága, hogy a jövőben nem a hatóságoknak kellene bizonyítaniuk egy-egy vegyi anyag ártalmasságát, hanem a gyártóknak azok veszélytelenségét, ezáltal a hatóságokról az iparra helyezve át az információk gyűjtéséből, az anyagok biztonságának értékeléséből, illetve a kockázatcsökkentési intézkedésekből adódó felelősséget. A gyártók kötelesek lesznek megelőzni, korlátozni, sőt korrigálni bármilyen környezetszennyező vagy egészségkárosító hatást, amit termékeik esetleg okozhatnak.
A ma használt közel 100 ezer vegyi anyag közül a szabályozás egy sor terméket kivon a REACH hatálya alól, így a kutatásra és fejlesztésre használt anyagokat, a radioaktív anyagokat, valamint az élelmiszereket és illatszereket, kozmetikumokat, gyógyszereket illetve a növényvédő szereket, vagy a hulladékokat, mivel ezekre külön uniós szabályok vonatkoznak. Végül a szabályozás mintegy harmincezer vegyi anyagra terjed majd ki.
A felhasználók, fogyasztók - ideértve az ipari felhasználókat is - informálása, pontos tájékoztatása a termékekről automatikus, ingyenes és pontosan szabályozott lesz. Ennek érdekében a jogszabály létrehoz egy Európai Vegyi Ügynökséget - helsinki székhellyel -, ahol az összes forgalmazott anyagot regisztrálni kell, és ahová a gyártóknak az előírt részletes biztonsági tesztek elvégzése után az összes releváns egészségügyi és kémiai információt meg kell küldeniük.

Minden veszélyes anyagot ki kell váltani

A REACH végső célja, hogy minden olyan anyag, amelyről kiderül, hogy veszélyes, végső soron kiváltásra, helyettesítésre kerüljön egy kevésbé, vagy egyáltalán nem káros anyaggal. Sok anyagról már ma is tudjuk, sokról pedig gyanítjuk, hogy ártalmas: rákkeltő, allergiát-, impotenciát és egyéb betegségeket, károsodásokat okoz. A WWF demonstratív vérvizsgálatai bebizonyították, hogy ezen anyagok nemcsak a környezetben, hanem az emberi szervezetben is tartósan jelen vannak. Ezért ezeket ki kell vonni a forgalomból. Azok esetében pedig, amelyeket jelenleg még nem lehet helyettesíteni, illetve a belőlük származó gazdasági, társadalmi előny vitathatatlanul nagyobb az általuk jelentett veszélynél, a forgalomba hozatalt ideiglenesen engedélyezhetik; a gyártóknak ezekben az esetekben bizonyítaniuk kell, hogy "megfelelő ellenőrzés" alatt tartják a szóban forgó vegyi anyag lehetséges kockázatait. Ezekre az anyagokra ezt az engedélyeztetési eljárást ötévente újra le kell folytatni és a helyettesíthető anyag hiányát minden alkalommal újra bizonyítani kell.

Kockázat-mennyiség alapú megközelítés

A regisztráció a Vegyi Ügynökség létrehozása után másfél évvel kezdődik. A gyártóknak az általuk gyártott, forgalmazott anyagokra vonatkozó előzetes információkat, alapvető jellemzőket meg kell küldeniük az ügynökséghez. Ez megjelenik az interneten is, egyben pedig létrehoz egy adatbázist vagy leltárt, ami alapján elkészül a regisztráció további menetrendje.
A regisztráció és az anyagvizsgálat egész rendszere kockázat-mennyiség alapú megközelítésre épül, és a tervek szerint tizenegy év alatt zajlik majd le. Ez előbbi azt jelenti, hogy az anyagvizsgálat menetét és rendszerbe sorolását nem csak az adott anyag mennyisége alapján, hanem potenciális kockázatának (felhalmozódás, toxicitás, stb.) figyelembevételével tervezik meg.
Például az évi 1-10 tonna mennyiségben gyártott anyagokra csak akkor kellene lefolytatni a teljes vizsgálatot, ha az adott anyag különösen mérgező, felhalmozódik és nehezen bomlik le. Szintén egyszerűsített eljárás vonatkozna a 10-100 tonna közt forgalmazott anyagokra, ha azok maradandó méregkoncentrációja nem haladja meg a 0,1 tömegszázalékot. Ennek ellenére, ha az ügynökség úgy ítéli meg, hogy az anyagok veszélyesek, mindkét kategóriában kérhet további információkat.

Az új rendszer felépítése

A jelenlegi elképzelések szerint a rendszer három szakaszból állna. Az első három évben azokat az anyagokat kell bejegyezni, amelyekből több mint 1000 tonnát gyártanak, forgalmaznak évente, valamint azokat, amelyek a leginkább veszélyesek. A második szakaszban, hat éven belül azokat, amelyekből évente 100-1000 tonnát forgalmaznak, a harmadik szakaszban pedig - a tizenegyedik év végére - azokat, amelyekből csupán évi 1-100 tonnát gyártanak. Az egész folyamatot az interneten lehet majd figyelemmel kísérni, valamint az ügynökségnek évente jelentést kell tennie annak előrehaladásáról.
A Parlament döntése szerint, a száz tonnánál kisebb mennyiségben forgalmazott mintegy húszezer anyag - vagyis az összes vizsgálandó vegyszer kétharmada - a legveszélyesebbeket leszámítva, könnyítést kap a költségesnek ígérkező bevizsgálásnál. Ezek esetében elég lesz a fizikai és kémiai vizsgálat, valamint a meglévő adatok egyeztetése.
A 10-100 tonna közötti mennyiségben gyártott további ötezer anyagnál már jóval szigorúbbak az adatszolgáltatási kötelezettségek, míg a 100 tonna feletti éves előállítású illetve forgalmazású - kb. ötezer féle anyag - esetében kötelező a teljes körű (fizikai, kémiai, toxikológiai, ökotoxikológiai és egyéb) vizsgálat és engedélyeztetés.
Természetesen a regisztráló vállalatnak már eleve nyilatkoznia kell arról, hogy mekkora veszélyt jelent az általa kezelt anyag, és ha veszélyesnek ítéli, akkor eleve le kell folytatni a teljes tesztelési-regisztrálási eljárást, függetlenül a mennyiségi kategóriától.

"Egy anyag - egy regisztráció"

Az Európai Parlament által elfogadott REACH javaslat támogatja a brit-magyar kezdeményezésként megismert "egy anyag, egy regisztráció" (OSOR) elvét is. Ennek lényege, hogy az azonos anyagokat gyártó és regisztráló cégek közt kötelezővé teszi az adott anyagra vonatkozó, már meglévő, illetve a vizsgálatok közben megszülető adatok megosztását. Ezekre, valamint az adatok közös benyújtására az érintett cégek konzorciumot hoznak létre. Ez alól bármely cég csak szigorúan vett üzleti érdeksérelem esetén kérhet felmentést az ügynökségtől.
Az adatmegosztási kötelezettségnek köszönhetően az ipar - elsősorban a kis- és középvállalkozások - költségei jelentősen csökkenthetők, valamint az állatkísérletek számát is minimalizálni lehet. A gerinces állatokon végzett kísérletek visszaszorítására is több rendelkezést tartalmaz az elfogadott javaslat.
Az angol elnökség nagyon ambicionálja, hogy a Miniszterek Tanácsa még az idén szavazzon a REACH-ről, bár lehet, hogy erre már csak az osztrák elnökség első hónapjaiban kerül sor. A tanács valószínűleg jobban figyelembe veszi majd a vegyipar érdekeit, hisz a világ vegyiparán belül Európáé a vezető szerep. Ez az iparág a kontinensen mintegy 27 ezer céget tömörít és Európa-szerte 1,3 millió főt foglalkoztat. A vegyi termékek világpiaca az elmúlt 40 évben folyamatosan bővült, bevétele 2004-ben 1776 milliárd euró volt. Így a vegyipar, Európa gazdaságának az egyik legfontosabb, egyben legbefolyásosabb ágazata.
Az alapelvekben természetesen nincs vita a két intézmény között: csak ellenőrzött és bizonyíthatóan biztonságos vegyi anyagok maradhassanak a piacon. Azonban az ördög a részletekben lakozik. Ezért lobbizik nagyon erőteljesen és hatékonyan az európai mellett a Magyar Vegyipari Szövetség is, valamint ezért gyűjtött tizenegyezer aláírást négy hazai zöldszervezet.
A módosításokat követően a parlamenti szöveg végső támogatottsága 407 igen, 155 nem és 41 tartózkodás volt. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy ez csupán az első felvonás, parlamenti kifejezéssel élve az első "olvasat" volt, amit még legfeljebb kettő követhet. Azt, hogy milyen lesz az a végső törvény, ami majd 2007-ben hatályba lép, ma még nehéz pontosan meghatározni, de a körvonalai már most is jól látszanak.

Olajos Péter
EP Képviselő
a Környezetvédelmi Bizottság tagja
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés