Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
Foglalkoztatáspolitika

Kismértékben javuló várakozások - lassan bővülő foglalkoztatás

Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara "Magyar vállalkozások várakozásai" címmel közös kutatást folytatott a magyar vállalkozások várható munkaerõ-keresletérõl és rövidtávú üzleti kilátásairól az FMM és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzõ Intézet munkatársai által kidolgozott kutatási koncepció alapján.
Magyarországon ilyen széleskörű vállalati konjunktúravizsgálatra eddig soha nem került sor: 8040 vállalkozás válaszolt a munkaügyi központok, munkaügyi kirendeltségek és a területi kamarák munkatársai által feltett kérdésekre. A megkérdezett gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak létszáma összességében meghaladja a 730 ezer főt, amely az alkalmazásban lévők egynegyedét, míg a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak megközelítőleg 20 százalékát reprezentálja. Ez a különösen kiterjedt minta, miközben minden eddiginél nagyobb érvényességű előrejelzések lehetőségét biztosítja, lehetővé teszi azt is, hogy behatóbban és eredményesebben vizsgálhassuk az egyes cégcsoportok üzleti kilátásait és az azokban megmutatkozó különbségeket.

Az adatfelvételről

A megkérdezett vállalkozások között egyaránt szerepelnek mikrovállalkozások és több, mint 250 főt foglalkoztató nagy cégek. A magyar konjunktúravizsgálatokra egyébként jellemző torzítás - a külföldi többségi tulajdonban lévő cégek a ténylegesnél jóval alacsonyabb aránya - nem jellemzi ezt a felvételt, mivel a megkérdezett több, mint 8 ezer cégen belül 10 százalékot meghaladó a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások aránya.

Az adatok érvényességéhez és pontosságához az is hozzájárul, hogy az adatfelvétel módszere személyes megkérdezés volt és minden esetben a vállalkozás tulajdonosa, vagy a felső vezetés egy tagja válaszolt a feltett kérdésekre.

Konjunkturális várakozások

A vállalatok várakozásai azt valószínűsítik, hogy Magyarországon az EU-átlagot meghaladó gazdasági növekedés 2006-ban is folytatódik. Ezt támasztja alá többek között, hogy a beruházó és beruházást tervező cégek változatlanul magas arányt képviselnek a magyar gazdaságban. A versenyszektorban a 2005-ben beruházó, vagy 2006-ban beruházást tervező cégek aránya meghaladja az 55 százalékot. A megkérdezett cégek 22 százaléka kívánja növelni 2006. első félévében beruházási aktivitását, míg 13,4 százalékuk számol csökkenéssel és 40 százalékuk változatlan színvonallal, miközben 24 százalékuknál nem lesz beruházás. A gazdasági növekedéshez továbbra is elsősorban a munkaerő termelékenységének javulása járul hozzá, míg a munkaerő mennyiségi növekedése ebben a tekintetben kevésbé lesz meghatározó.

Kapacitáskihasználás, termelési szint

A megkérdezett vállalkozásoknál átlagosan 75 százalék a kapacitások kihasználtsága, ami összehasonlítva a GVI 2005. októberi konjunktúrafelvételének adataival, két százalékponttal magasabb értéket jelent. A kapacitások kihasználtsága a az építőiparban (83 százalék) és a feldolgozóiparban (78 százalék) legmagasabb és legalacsonyabb az idegenforgalomban (66 százalék) (a szezonális hatások miatt), illetve a pénzügyi és egyéb szolgáltatásoknál (71 százalék).

A külföldi tulajdon arányának növekedésével nő a kapacitáskihasználtság is: a tisztán külföldi tulajdonban lévő cégeknél egészen magas, 87 százalékos szint adódik a cégvezetők válaszai alapján. A vállalkozások méretének növekedésével ugyancsak a kapacitáskihasználtság növekedése figyelhető meg. A döntően exportáló cégeknél 86 százalékos, míg a csak belföldre szállítóknál 73 százalékos a kapacitás-kihasználtság.
Az egyes cégcsoportok meglehetősen eltérően ítélik meg a termelési szintben bekövetkezett változásokat és eltérő várakozásokról adnak számot. Az exportáló, külföldi tulajdonban lévő és nagy cégek javuló termelési szintet regisztráltak és várakozásaik is jóval optimistábbak, mint a jellemzően magyar tulajdonban lévő, döntően belföldi piacra termelő, kis-közepes vállalkozások, amely utóbbiak inkább romló termelési szintről számoltak be.

A foglalkoztatás jellemzői és előrejelzése

A megkérdezett gazdasági szervezeteknél munkaviszonyban állók összetételében több markáns tendencia is megfigyelhető volt a 2005. évi "tényadatok" alapján. Az év első nyolc hónapjában emelkedett a határozott idejű munkaviszonyban állók, a részmunkaidőben foglalkoztatottak és különösen a foglalkoztatott külföldi munkavállalók száma. A fizikai munkakörökben foglalkoztatottak száma változatlan szinten maradt, miközben csökkent a szellemi foglalkozásúak és a foglalkoztatott nyugdíjasok száma is a vizsgált vállalati körben.
A vállalati vezetők várakozásai szerint nemzetgazdasági szinten 2006-ban foglalkoztatásbővülés várható. A jelzések alapján több munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik.

Megfigyelhető, hogy a külföldi tulajdon jelenléte nagyobb arányú létszámbővítést jelent: míg a tisztán magyar tulajdonban lévők 20 százalék-a tervezi bővíteni foglalkoztatottainak számát, addig a többségében és tisztán külföldi tulajdonban lévők több, mint 30 százalék-a vélekedik így. A megkérdezett gazdasági szervezetek 2006-ban átlagosan 1,2 százalék-kal tervezik növelni statisztikai állományi létszámukat . Ez nemzetgazdasági szinten 40-50 ezer új munkahely létrehozásának felel meg. A versenyszférában ennél nagyobb mértékű létszámbővülés valószínűsíthető, miközben a közszférában további mérséklődés várható.

2006 első félévében az idegenforgalom, az építőipar, a feldolgozóipar, az egyéb közösségi, valamint a gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágban valószínűsíthető átlagot meghaladó, 2 százalék feletti foglalkoztatásbővülés. Az idegenforgalom és turizmus 2005. évi expanziója 2006-ban is folytatódik, csakúgy, mint az építőipari tevékenység dinamikus növekedése. Az egyéb közösségi szolgáltatások ágban a civil szférának és a non-profit szektornak az EU-támogatásokhoz kapcsolódó munkaerőigénye eredményezhet foglalkoztatásbővülést.

A gazdasági szolgáltatások ág több éve folyamatos létszám-növekedést mutat, ami 2006-ban is tovább folytatódik. Különösen kedvező jelenség, hogy a feldolgozóiparba tartozó gazdasági szervezetek összességében munkaerő-felvevők lesznek 2006-ban. A létszámnövekedés üteme 2006 első félévében 1,4 százalék-ot, a másodikban 0,8 százalék-ot tesz ki ebben a foglalkoztatási szempontból meghatározó nemzetgazdasági ágban.
A legtöbb cég a feldolgozóiparban, az építőiparban, az idegenforgalom területén és a közösségi szolgáltatások ágban tervez létszámbővítést, miközben leginkább a mezőgazdasági, az energetikaipari és az oktatási ágazatban terveznek létszámleépítést a megkérdezett cégek.

Tartós munkaerőhiány

Nemzetgazdasági szinten a gazdasági szervezetek négyötödének hosszabb távon nem okoz nehézséget a munkaerőigény kielégítése. A cégek 17 százalék-a azonban jelezte, hogy tartós munkaerőhiánnyal küzd. Ágazati szinten a munkaerő-ellátottságot jelentős mértékű szóródás jellemzi. A kiemelt nemzetgazdasági ágak közül az egészségügybe tartozó intézmények 40 százalék-a jelezte, hogy tartósan munkaerőgondokkal szembesül. Az építőipari cégek negyede, míg a feldolgozóiparban működő vállalkozások 20 százalék-a jelezte, hogy van tartósan betöltetlen munkaerőigénye.

A munkaerőhiány a nagyobb vállalatokat jobban sújtja, mint a kisebb vállalkozásokat. Ez arra vezethető viszsza, hogy ezek egyszerre nagyobb volumenű munkaerőigénnyel lépnek fel, mint a kkv-szektor. A 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetek 30 százalék-ánál jellemző, hogy aktuális munkaerő-keresletét nem, vagy nehezen tudja a rendelkezésre álló munkaerő-állományból kielégíteni.
Fontos kérdés, hogy mennyivel nőne a foglalkoztatás, ha a keresletnek rendelkezésre állna megfelelő menynyiségű és minőségű munkaerő. A megkérdezett gazdasági szervezetek nemzetgazdasági szinten statisztikai állományi létszámuk 1 százalékában határozták meg a hiányzó munkaerő mértékét. Ez összességében 30 ezer körüli tartósan betöltetlen munkahelynek felel meg.

A tartós munkaerő-hiány közel fele a szakképzett fizikai dolgozókra irányul. A kereslet további 30 százalék-át a szakképzetlen fizikai munkaerőre irányuló igény teszi ki. A kielégítetlen kereslet ötöde irányul szellemi foglalkozásokra, ezen belül is döntően felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalókból jelentkezik tartós hiány nemzetgazdasági összesítésben.

Négy olyan ágazat azonosítható, ahol vagy relatíve sok cég jelzett tartós munkaerő-hiányt, vagy a gazdasági tevékenység optimális szinten történő folytatásához szükséges munkaerő aránya viszonylag magas a meglévő statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva. Ezek az élelmiszeripar, a textilipar, az építőipar, és az egészségügy.

Alkalmi foglalkoztatás

Jelentős szerepet játszik a foglalkoztatásban az egyszerűsített közteherviselést biztosító AM (alkalmi munkavállalói)-könyv. A megkérdezett gazdasági szervezetek között magas, 10 százalék-ot meghaladó arányt képviselnek azok, amelyek rendszeresen foglalkoztatnak alkalmi munkavállalókat. Az előrejelzés szerint ez az arány a jövőben is változatlan szinten marad. 2006 első félévében a vállalatok 12,4 százalék-a, a másodikban pedig 11,8 százalék-uk jelezte, hogy AM-könyvvel rendelkező munkavállalókat kíván alkalmazni. A mezőgazdaságban és a szálláshely, vendéglátás ágban a nemzetgazdasági átlaghoz képest háromszoros az AM-könyvvel történő, jellemzően szezonális foglalkoztatás aránya.

Pályakezdők foglalkoztatása

2006 első felében a cégek 20 százalék-a kíván pályakezdőt felvenni, míg a második félévben 15 százalék-os arányt jeleztek a munkaadók. A pályakezdők alkalmazására irányuló szándékok elsősorban a nagyvállalati szektorban meghatározóak.

A tervezett pályakezdő felvételek 50 százalék-a szakképzett fizikai munkavállalókra vonatkozik. A keresleten belül a szakképzetlen fizikai pályakezdő munkavállalók aránya 30 százalék-ot tesz ki, míg a szellemi munkakörökben a felsőfokú végzettségűek iránti igény a jelentősebb, mintegy 15 százalék-os aránnyal. Középfokú végzettségű szellemi munkaerőre a felvenni kívánt pályakezdők között mindössze 5 százalék-os kereslet mutatkozik. Ezek az adatok összhangban vannak a tartós keresletnél jelzett arányokkal.
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés