Nyomtatott lap megrendelése
1 darab újság (790 Ft)
1 éves előfizetés - 6 lapszám (4.140 Ft)
Kijelölések törlése
Online lap megrendelése
1 hónap (550 Ft)
1/2 éves előfizetés (1.500 Ft)
1 éves előfizetés (2.400 Ft)
Kijelölések törlése
NFT

Középpontban az ország javát szolgáló programok

Várhatóan még a választási kampány ideje alatt benyújtja a magyar kormány a második Nemzeti Fejlesztési Terv (II. NFT) operatív programjait az Európai Bizottságnak. Így, az új kormány hivatalba lépése idejére az Európai Unió határozott állásponttal fog rendelkezni a magyar stratégia részleteivel kapcsolatban. Munkatársunk Baráth Etele európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszterrel beszélgetett.
Baráth Etele
Megosztaná Olvasóinkkal az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció társadalmi egyeztetésének tapasztalatait?

A társadalmi egyeztetés lényege az, hogy semmit sem lehet teljességében végrehajtani anélkül, hogy az adott céllal, feladattal a társadalom azonosulna. A társadalmi egyeztetés nem öncélú, formai dolog, hanem az ügy érdekében elkerülhetetlen fontosságú folyamat, amely sajnos azzal is jár, hogy nem lehet mindent figyelembe venni abból, ami az egyeztetés során szempontként felmerül.

Nemcsak azért, mert sokszor kizárják egymást az érdekek - például egy tervezett bicikliút esetében a biciklis és a gyalogos érdeke -, hanem mert időnként lényeges kérdésekben is másképp látja a társadalom a végrehajtás feltételeit, lehetőségeit és eszközeit.
Visszatérve az alapkérdésre, a társadalmi egyeztetéssel kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy ahogyan erősödött a civil szféra az elmúlt évtized folyamán, úgy lett egyre felkészültebb is, tele tartalmi gondolatokkal, jó javaslatokkal.

Mennyire jellemezte a tényleges interaktivitás a civil szféra és a kormányzat párbeszédét az egyeztetés folyamán?

Valójában ez volt az első olyan egyeztetés, amely valóban interaktívvá vált. A honlapunkon folyamatosan bemutattuk, hogy az egyeztetés eredményei hol változtattak az eredeti koncepción. Emellett kivétel nélkül mindenkinek megválaszoltuk a kérdéseit. A társadalmi egyeztetés azt bizonyította, hogy a civil szférával közösek az érdekeink.

Ha néhány mondatban össze kellene foglalnia Magyarország uniós tagságának hazai tapasztalatait, miket emelne ki?

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz a hivatalos dátumnál jóval korábban, 1990-ben bekövetkezett, a demokratikus átalakulással, a gazdasági, piacgazdasági irányok kialakulásával. Az azóta tartó, és egyre erősödő folyamatban 2004. május elseje csupán a jogi aktust jelentette, amely természetesen visszahat a társadalom értékrendjére is. Hazánk a csatlakozással elsősorban történelmi rehabilitációt nyert - a több mint ezer éve az Európai Unióban élő magyar nemzet hivatalosan, mindenki által elismerten, jogilag és gazdaságilag is része lett annak az Európának, aminek földrajzilag évszázadok óta részese volt.

Ezzel együtt elnyertük a biztonságot, a piacok szabadságát, az alacsonyabb élelmiszer árakat, és azt is, hogy a magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar ember fölemelkedett Európában. Ez utóbbira mi sem jobb példa, mint hogy az európai tanácsülésen én magam is magyarul szólhatok hozzá a témához, ami azt jelenti, hogy a kontinens egyik legfontosabb döntéshozó fórumán a magyar nyelv egyenrangúvá vált a franciával vagy a némettel.

Emellett az utóbbi időben a magyar politika nagyon komolyan tudta befolyásolni az európai politikát: a visegrádi négyek megerősödtek az európai tanácsülésen, a különböző bizottságokban pedig jelentősen nőtt Magyarország presztízse.

2007 és 2013 között hazánkban 12-15 ezer milliárd forint fejlesztés valósul meg a hazai kormányzati forrásokkal és a vállalkozások kapcsolódó beruházásaival együtt. Hogyan tudjuk a legjobban felhasználni ezt az óriási pénzösszeget?

Két megközelítésről beszélhetünk a Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsán: az egyik, hogy az országnak rendelkeznie kell egy általános stratégiával, tudni kell, hogy milyen célból és kinek az érdekében, hol, mennyi forrást és milyen módon kívánunk felhasználni. Ennek vannak húzó elemei, mint például az oktatás, melynek az elemi iskolától kezdve az egyetemeken át a folyamatos tanulásig valamennyi szakképzési, képzési formában meg kell erősödnie.

A fejlesztési terv másik megközelítése, hogy alulról fölfele meg kell ismerni az emberi és a települési regionális igényeket, az ágazati szükségleteket, a projekteket pedig ez alapján kell összerendezni és fölépíteni belőlük a fejlesztés stratégiáját. A két nézőpont ütköztetése hozza majd azt az eredményt, ami leginkább megfelel a társadalmi, gazdasági követelményeknek.

Mennyire vagyunk felkészülve a pénzek felhasználására?

Erre a kérdésre nehéz válaszolni. A hatékony felhasználáshoz szükséges intézményrendszer tekintetében Magyarország teljesít a legjobban a tíz újonnan csatlakozott ország közül. A rendszer tehát - tapasztalatokkal a háta mögött - működik, de ez nem elég. Két okból: egyrészt, mert decentralizációs törekvéseink okán regionális szinten egy új intézményrendszert is föl kell építeni. Másrészt az is eldőlt, hogy az úgynevezett ágazati szempontoknak jobban megfelelő központi intézményrendszer is szükségeltetik.

Mindez nem megy egyik napról a másikra. Ezért kialakítunk egy önálló operatív programot, ami az intézményrendszer folyamatos fejlesztését fogja végezni. Mivel az említett időszakban a felhasználandó forrás hétszerese lesz a korábbinak, logikus, hogy az intézményrendszer is növekedni fog, ha nem is hétszeres arányban. A pénzek hatékony és maradéktalan felhasználását maximális mértékben biztosítottnak látom.

Mikor nyújtják be az Európai Bizottságnak a második NFT operatív programjait? Hol tartanak az előkészületek?

A stratégiát március 31-e után, tehát még a választási kampány ideje alatt szeretnénk eljuttatni az Európai Bizottsághoz, hiszen akkor még a szakemberek, a köztisztviselők egyeztetni tudják Brüsszellel a tartalmi elemeket, és az új kormány fölállása idejére az Unió már kész állásponttal fog rendelkezni a magyar stratégiát illetően, ami a hazai politikai döntések véglegesítését is megkönnyíti majd. Ez azt is jelenti, hogy március végéig elkészítjük az operatív programok legfontosabb elemeit, prioritásait, intézkedéseit is, amelyeket szintén átadunk az EU-nak, hiszen a stratégiának szintén része, hogy a pénzeket milyen célra, milyen arányban kívánjuk felhasználni.

A fenntarthatóság, illetve a környezetvédelmi szempontok hogyan jelennek meg a II. NFT operatív programjaiban?

A fenntarthatóság horizontális elv, ami azt jelenti, hogy az egyes intézkedésekben eddig is fontos szempontként kellett figyelembe venni. A következő időszakban azonban a fenntarthatóság stratégiai kérdéssé válik és nemcsak elvszerűen, hanem konkrét elemeken keresztül is érvényesül. A fenntarthatóság kiemelt szerepét olyan aktuális esetek is alátámasztják, mint az idei orosz-ukrán gázvita, amely felhívta a figyelmet a megújuló energiaforrások kérdésének fontosságára. Ez pedig nem más, mint a fenntarthatóság lényege, hiszen az energia összefügg a termeléssel, a gazdálkodással, a fogyasztással és a környezet védelmével, vagyis mindennel.

Milyen országban szeretne élni 10 év múlva?

Olyan országban szeretnék élni, mint Magyarország. Én, aki végigéltem Magyarország elmúlt hatvan évét, bizton állíthatom, hogy a jelenleginél boldogabb fejlődési irányt kevés ország mondhat magáénak. Olyan pozitív demokratikus és gazdasági fejlődési ív látszik ma Magyarországon, amit szeretnék még tovább segíteni. Tíz év múlva ez a kis ország még élhetőbb, még tisztább, még rendezettebb, még gazdagabb és még szabadabb lesz, ahonnan senki sem akar majd külföldre költözni.

Mik a tapasztalatai az ön által kezdeményezett, és immár harmadik alkalommal megrendezett Középpont Fórum című vitasorozatnak?

A Középpont Fórum nem más, mint kísérlet arra, hogy megpróbáljunk a mai politikai és közéleti hangzavarban értő, tudós emberekkel arról beszélgetni, hogy ténylegesen mi a közép, mi a középút. Többen bírálták a kezdeményezést, mondván, hogy a fórum politikailag nevetséges, céltalan. Az esetleges félreértések miatt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a fórum is felfogható harcként, hiszen itt is érvek feszülnek egymásnak, azzal a különbséggel, hogy a résztvevők mindig tiszteletben tartják a másik gondolatait, javaslatait.

Így érlelődhetnek ki olyan javaslatok, amelyeket várhatóan az ország többsége pozitívan ítél majd meg. A Középpont Fórum létrehozásával az volt a célom, hogy szocialista párti politikusként segítsem a Gyurcsány-kormány programját, amellyel kapcsolatban fontosnak tartom, hogy ne csak politikai pártprogram, hanem valóban az egész ország javát szolgáló átfogó, konszenzusos program legyen.
Legolvasottabb cikkeink
Magvas gondolatok:  liszt, ami nem búza

Magvas gondolatok: liszt, ami nem búza

Néhány héttel ezelõtt vettem teljes kiõrlésû tönkölylisztet. Végignézve a különbözõ...
Tovább a teljes cikkre
Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

Városfejlesztés ma és holnap, avagy hogyan legyen Budapestből a jövő zöld városa

2012. április 21-én, a Construma társrendezvényeként került sor a Ma&Holnap magazin...
Tovább a teljes cikkre
Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Közbeszerzési kiírások az e+e hulladékok gyűjtésére, kezelésére

Újabb – összesen nettó 1,267 milliárd forint keretösszegû – nyilvános...
Tovább a teljes cikkre
Tengeri szélerőművek

Tengeri szélerőművek

Köztudott, hogy Magyarország nem tartozik a szélenergia nagyhatalmak közé. Habár már nálunk...
Tovább a teljes cikkre
Helyünk a világban

Helyünk a világban

2012 nyár eleje sûrû programot kínált a zöld témák iránt érdeklõdõknek. Három...
Tovább a teljes cikkre
Új utakon a hulladékgazdálkodás

Új utakon a hulladékgazdálkodás

Sok új, a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a...
Tovább a teljes cikkre
Előfizetés